fejből is és a "vasérc, nyersvas, acélgyártás" kereső szavak segítségével

Vas:
Képlete: helyett vegyjele: Fe
Szín: ezüstszürke, fémfényű
Halmazállapot: szilárd
Előfordulása: a természetben vasércek formájában (például: pirit (vas-szulfid FeS2, mágnes vasérc (magnetit, fekete vasérc), hematit (vörös vasérc), sziderit (karbonátos vasérc), limonit,goethit (barna vasérc, hidroxidos), (ejtsd gőtit(?), nem tudom... gondolom Goethe német író-költőről nevezték el. És bingó! Megtaláltam! Jól sejtettem: "A goethit nevét 1806-ban Johann Georg Lenz német mineralógus adta, Johann Wolfang von Goethe híres német író-költő tiszteletére, aki ásványgyűjtőként is ismert, gyűjteménye egy része jelenleg az USA-ban van. " a kristalycentrum.hu weboldalról)

Sűrűség szerint (7,8 g/cm3): …nehézfém
Megmunkálhatóság: jól megmunkálható
Vezetőképesség: vezeti a hőt és elektromos áramot
Korróziója: könnyen korrodálódik (rozsdásodik)
Felhasználása(3): …acélgyártás, acél termékek gyártása (például drótkötelek)
Ferromágnesesség jelentése: … amikor egy anyag külső mágneses tér hatására (például állandó mágnes, vagy elektromágnes) megtartja mágnesességét ferromágnesességnek nevezzük.

Vasgyártás lépései:
1. vas-oxid előállítása:
- a … VASÉRCET... aprítják, majd hevítik így …VAS-OXID... keletkezik
(egyenlettel leírva a fenti állítás: )
aprítás
vasérc → Fe2O3 vas-oxid

2. vas-oxid redukálása:
- …A VAS-OXIDOT... tovább hevítik és …SZENET... (szenet) adnak hozzá, így …ÖNTÖTT VAS (NYERS VAS)... keletkezik
(egyenlettel leírva a fenti állítás: )

hevítés

DIREKT (szenes) ÉS INDIREKT (szén-monoxidos) REDUKCIÓVAL (a kohóban mindkettő lejátszódik):

Tehát első lépésben szenes redukció történik és szén-monoxid keletkezik, a vas pedig Fe2O3, Fe3O4, FeO úton alakul át teljesen vassá.

Fe2O3 + 3 C = 2 Fe + 3 CO,
Fe3O4 + 4 C = 3 Fe + 4 CO,
FeO + C = Fe + CO

Második lépésben szén-monoxidos redukció történik és szén-dioxid keletkezik, a vas pedig szintén Fe2O3, Fe3O4, FeO úton alakul át teljesen vassá.

3 Fe2O3 + CO → 2 Fe3O4 + CO2.
Fe3O4 + CO = 3 FeO + CO2,
FeO + CO = Fe + CO2.
Fe3O4 + 4 CO → 3 Fe + 4 CO2.

(A két – direkt és indirekt – reakciófajta között jelentős különbség, hogy míg a közvetlen (szenes) redukálás valamennyi folyamata hőfogyasztó (endoterm), addig a közvetett reakciók (szén-monoxidos) hőtermelők (exotermek). Ebből is következik, hogy a nagyolvasztóban törekedni kell az indirekt (szén-monoxidos) redukciókra, mert az tüzelőanyag-megtakarítással jár.)

- nyersvas: rideg, ...TÖRÉKENY... és ...NEM... megmunkálható, mert benne a szén-tartalom …2-6 %

Acélgyártás:
- célja: a nyersvas szén-tartalmának csökkentése (0,5 – 1,7 %)
- ... befújatásos módszert alkalmaznak
- acél: rugalmas és megmunkálható, mert benne a szén-tartalom .....1,7...% alatti

Teljesen egyetértek az előttem szólóval, így őt illeti a megoldásnak jelölöm bepötyögés. Csak a felhasználását egészíteném ki azzal, hogy a nyersvasból öntött vastárgyakat, például üstöket is készíthetnek, illetve azzal, hogy elemi állapotban csak meteorotokban fordul elő. (Az egyiptomiak ezért hívták benipe, azaz mennyei fémnek a vasat.) Ez pici kiegészítés a tökéletesen szép válaszadáshoz, amihez csak gratulálni tudok!