-A humort elégikum váltja föl a következő részben

-Kétes értékű nek tűnik a saját erkölcsi fölénye

-Belső kétely mélysége

-Fájdalmas vívódás

-Életmű töredékességének tudata

-Önirónia

-a mű összegező jellege a harmadik részben a legnyilvánvalóbb
-a zárlat A rab gólya szövegére utal vissza
-a költészet gyógyító szerepének beteljesületlenségét a lírai én a költő kiszolgáltatottságával magyarázza
-egy sorral kibővített záró versszak - halálra utal
-Lírai önarckép

-Sorsunkat muszáj elviselnünk, de fontos a belső méltóság

-Zsúfolt országút képe-sors allegóriája

-A 3 rész eltagolódik egymástól

-Az első öt szakaszban szándékosan használ a költő hétköznapi nyelvet: humoros közlés

-Nevetségesnek találja a társadalmi sikert, a belső értékek fontosabbak

Szerkezete
-szimmetrikusan építkező szerkezet

-15 versszakbó áll:

-1.-5.vsz.: -múltat idéző képek

-irónia

-6.-10.vsz.: -múlt által meghatározott jelen panaszaival va tele

-11.-15.vsz.: - múltban megálmodott, de a jelenben meg nem valósult vágyak

-élet lezárulásának képe

A műről
-1877. július 6-án keletkezett

- Budapesti Szemlében jelent meg 1878-ban

-epilogus latin szóbol ered

-létösszegző költemények sorába tartozik

-Hangneme ironikus