A himnusz valójában egy lírai műfaj, kérés fogalmazódik meg benne, imaszerű, magasztos költemény. Kölcsey a műben Istenhez könyörög, a segítségét kéri. Szerkezete követi a himnuszok hagyományos szerkezetét: kérés – indoklás – kérés. Keretes szerkezetű, mellyel nyomatékosít a költő. A kezdő és záró versszak azonban nem teljesen azonos. Az elején még csak áldást kér Istentől, a végén viszont szánalmat, már elveszti a reményt.
Az 1. versszakban található a kérés, a második rész pedig indokolja azt: azért kell az áldás, mert a magyarok eddig szenvedtek. Igaz, a magyarság bűnt követett el, de már kijavította a hibát, „megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt!”. A bűnhődést a kereten belül támasztja alá: ezen belül az első egység a 2. és 3. versszak. Ez azt írja le, mikor Isten még szerette ezt a népet, ekkor jó dolgokkal látta el őket (haza, jólét, dicsőség). A 4., 5. versszak azonban a szenvedéseket közli. A hangvétel is megváltozik a „Hajh” kötőszóval, a büntetéseket, pusztításokat, vereségeket sorolja fel. Majd a következő két versszak a jelennel foglalkozik, a bűnök következményeivel: az üldözöttséget, a haza hiányát mondja el, amit egy pardoxonnal érzékeltet („nem lelé honját a hazában”) – nem érezheti otthon magát a magyar Magyarországon. A 7. versszak tele van a múlt és a jelen közötti ellentétekkel: a múlt pozitív volt, de a jelen szörnyű. Majd levonja a következtetéseket: „szabadság nem virúl a holtnak véréből” – hiába haltak meg annyian a hazáért, nem ért semmit, nincs szabadság.
Az utolsó versszak lezárja a verset: csak az az esélye van az országnak, ha Isten megszánja, hisz a magyarok bűne az, hogy nem becsülték egymást és a hazát.
A versben nagy szerep jut az ellentéteknek. Ez a versszakok felépítésénél is megfigyelhető: a 4. versszak a tengely, az ezt megelőző versszakok ellentétes tartalmúak a 4. utániakkal. A történelmi utalások között ellentétes párhuzam (khiazmus) vonható: Kárpát bérce – bércre hág; legyőzött török – győzedelmeskedő ozmánok; idilli táj – pusztuló ország.
A vers a klasszicista kezdet után egyre szenvedélyesebbé, romantikussá válik. A magyarok megbűnhődtek már bűneikért, sőt még a jövőért is, Isten ismét kegyeibe fogadhatná őket. A Himnusz – bár Kölcsey saját érzéseit fogalmazta meg benne – a nemzet egyik jelképévé vált.

Forrás: kidolgozott tételek 2010 | Érettségi

A lényeg szerintem ebben van, azonban ezt tekintsd egy alapnak! Hasonlóképp építsd fel.
Tanàrom szerint mindig így érdemes elemezni:
Keletkezés helye,ideje:
Témàja:
Cim:
Szerkezet:
Remélem valamelyest tudtam segíteni