Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Ének életút feldolgozása

239
Kodály Zoltán vagy Bartók Béla életútjának feldolgozása a megadott szempontok szerint:

1. Család

2. Iskolák

3. Foglalkozás, munka, munkahelyek

4. Fontos életrajzi mozzanatok

5. Érdekességek
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
ének, életút, önéletrajz
0
Általános iskola / Ének/zene

Válaszok

1
Szia.
Édesapja Kodály Frigyes
Édesanyja Jalovecky Paulina
Házastársai Sándor Emma
Péczely Sarolta
Galántai népiskolában, nagyszombati érseki főgimnáziumban végezte alsóbb (ált.isk; gimnázium) tanulmányait.
Magyar Királyi Tudományegyetem magyar-német szak. Felvételt nyert az Eötvös Kollégiumba.
Munkáját Galántán kezdte, a környékbeli falvakban folytatja. Egy hónap alatt 150 dallamot gyűjt ezen a Kis-Duna és Vág közti területen. Közülük tizenhármat közread Mátyusföldi gyűjtés címmel az Ethnographia című folyóiratban. Azután a hozzáférhető teljes anyag (mintegy ezer dal) ismeretében elkészült disszertációja: A magyar népdal strófaszerkezete (1906). Kutatásai elején ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk. 1906-ban Magyar népdalok címmel tíz-tíz népdalt adtak ki közösen, zongorakísérettel ellátva. Október 22-én mutatták be diplomamunkáját, a Nyári estét. Ezután féléves bonni és párizsi tanulmányútra indult. Ott ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével. 1907-től a Zeneakadémia zeneelmélet-, 1908-tól a zeneszerzés tanárává nevezték ki.
népdalkutató,zeneszerző
1910. március 17-én, első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé. Augusztus 3-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Sándor (Schlesinger) Emmát, Schlesinger Móric és Deutsch Sarolta lányát.
1909 és 1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-cselló Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915). Vokális alkotásaiban mindenekelőtt a magyar dalkultúra megteremtésére törekedett. Nem véletlen, hogy egyik dalsorozatának a Megkésett melódiák címet adta. Kodály ugyanis a magyar klasszikus költők, Arany János, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Balassi Bálint verseire írott műveivel próbálta pótolni azt a dalkultúrát, amely még e költők életében nem létezett. De a kortárs irodalom is felkeltette érdeklődését: Ady Endre verseit éppúgy megzenésítette, mint barátja, Balázs Béla vagy Móricz Zsigmond alkotásait. Mindezek mellett dalainak köszönhetjük a nyelv hajlamaihoz alkalmazkodó prozódia megszületését is.
Remélem tudtam segíteni.
Módosítva: 4 éve
1