Képződéshő

A képződéshő azt fejezi ki, hogy mekkora a hőváltozás 1 mol anyagnak meghatározott állapotú elemeiből való képződésekor.

Az elemek képződéshője definíció szerint 0.

Reakcióhő

A kémiai folyamatokat mindig kíséri hőváltozás. A kémiai reakciót kísérő hőváltozást a reakcióhővel jellemezzük.

A reakcióhő megmutatja a kémiai változásban elnyelt vagy felszabadult hőmennyiséget, ha a termokémiai egyenletben feltüntetett minőségű, mennyiségű és állapotú anyagok alakulnak át. Mértékegysége: kJ/mol, előjele lehet pozitív (endoterm reakciók) és negatív (exoterm reakciók). Jele: ΔHr.

Ha egy reakció többféle úton mehet végbe, a termokémia főtétele szerint a reakciót kísérő hőváltozások összege független a részfolyamatok minőségétől és sorrendjétől, csak attól függ, hogy milyen kiindulási anyagokból milyen termékek keletkeznek, és milyen azok állapota.

A reakcióhőt megkaphatjuk, ha a termékek képződéshőjének összegéből kivonjuk a kiindulási anyagok képződéshőinek összegét. Mértékegysége: kJ/mol, előjele lehet pozitív vagy negatív, jele: ΔHk.

AZ ELŐJELEKRE NAGYON KELL FIGYELNI !!!
ÉS A HALMAZÁLLAPOTOKRA (PÉLDÁUL FOLYÉKONY VÍZ VAGY VÍZGŐZ KELETKEZIK-E?)

A fentiek alapján a képződéshők:
függvénytáblázat 280. oldal

a)
CaCO3: -1208 kJ/mol,
CaO: -636 kJ/mol,
CO2: -394 kJ/mol

ΔHr = (-394) + (-636) - (-1208) = 178 kJ/mol (tehát ez endoterm reakció, vagyis melegíteni kell. Ez az égetett mész készítése, a mészkő hőbontása, és tényleg.)

b) ammónia: -46,1
sósav: -92,5
ammónium-klorid: -315
ΔHr = (-315) - [(-46,1) + (-92,5)] = (-315) - (-138,6) = (-315) + 138,6 = -176,4 kJ/mol (exoterm reakció)

c)
metán: -74,9 (287. oldal szerves vegyületek adatai)
széndioxid: -394
vízgőz H2O (g): -242

ΔHr = (-394) + 2*(-242) - (-74,9) = (-878) + 79,4 = - 798,6 kJ/mol (a metán égése erősen exoterm reakció, erősen hőtermelő)

d) ammónium-nitrát: -365
N2O: +82,4
vízgőz H2O (g): -242

ΔHr = (+82,4) + 2*(-242) - (-365) = (-401,6) - (-365) = (-401,6) + 365 = -36,6 kJ/mol (exoterm reakció)