1. Arany műve egy valós történelmi eseményt ír le, Drégely várának 1552-ben bekövetkezett, törökök általi ostromát. Ali basa hatalmas túlerővel ostromolja a végvárat, amelynek Szondi György a várkapitánya. Emellett a ballada jellegzetes vonásait mutatja, például a kontinuitás hiányát (balladai homály, többszólamúság), a zeneiséget, és az epika lírával való összefonódását, tehát műfajilag történelmi ballada.

2. a) A török szolga hangneme kezdetben csábító, ígérő ("serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs"), később burkoltan fenyeget (természeti elemekkel, például "hideg éj sziszeg"), majd nyíltan fenyegetővé válik ("börtöne kész Ali úrnak").
b) Felhozza a kegyelem és az élet öncélú fontosságának érvét ("Add meg kegyelemre, jó Szondi, magad!", "E kopja tövén nincs mér’ zengeni többet"), a török birodalom mézesmázas csábítását, egy új sors lehetőségét, végül pedig fenyeget, és hiábavalónak mondja elkerülhetetlen halálukat.
c) Interaktívan közbeszól, valósággal félbeszakítja az éneket ("Aztán - no, hisz úgy volt! aztán elesett!"), és azt tanácsolja a az apródoknak, hogy Szondi hősiessége helyett Ali győzelmét zengjék.
d) Az apródok nem fogadják meg a török intését, továbbra is rendületlenül zengik Szondi alakjának és tetteinek szólamát. Ez főként onnan tűnik ki, hogy a török elveszti türelmét, és hangnemet vált (még akkor is, ha a balladai homály eltorzítja az időt): "Eh! vége mikor lesz? kifogytok-e már / Dícséretiből az otromba gyaurnak?"

3. fent (hegyorom) ↔ alant (völgy)
csend, alázat ("két ifiu térdel") ↔ zsibongó had
csend, gyász ↔ zsibongás, győzelem-ünnep
Az ellentétek feltehetően a kis, magyar sereg és a hatalmas török túlerő viszonyát jelenítik meg, segítenek a Szondi - athleta christi asszociáció megteremtésében, és a ballada szervezőegységeként romantikus jegyként szolgálnak.

4. A walesi bárdok:
- 1857-ben, Arany saját politikai nézetei szerint (egy dicsőítő műre való felkérés visszautasítása után) íródott
- valós eseményeket dolgoz fel, I. Edward angol király 1277-ben meghódítja Wales-t
- főbb szereplője Edward király, de pozitív szereplőkként a bárdok jelennek meg, akik szókimondóak és őszinték
- üzenete, hogy a költőknek helytállásukkal és őszinteségükkel példát kell mutatniuk
Szondi két apródja:
- 1856-ban, szintén politikai hatásra íródott, történelmi jellege valószínűleg a cenzúra kijátszása miatt nyilvánvaló
- valós eseményeket dolgoz fel, 1552-ben a török sereg elfoglalja Drégely várát
- fő alakja Szondi, viszont az apródokon van a hangsúly, akik kitartanak mellette még halála után is
- üzenete, hogy a nemzet által képviselt közérdekű értékeket a költőknek védelmezniük kell