A húsok és hústermékek táplálkozásban betöltött
szerepe
A fejlett országokban a húsfogyasztás alapvetően magasabb, mint a kevésbé fejlett szegény ázsiai és afrikai
országokban, ahol a teljes energia bevitel 80%-át növényi szénhidrátok biztosítják és a fő fehérjeforrásokat is a
növények jelentik. A hús nem tekinthető ugyan esszenciális tápláléknak,
a döntően vegetáriánus táplálkozást folytató fejlődő országokban ennek ellenére lényegesen magasabb a
táplálkozással is összefüggő csecsemő- és gyermekhalandóság, a nők körében a vashiányos anémia, továbbá az
A-vitamin hiány.
A hús a fejlett országokban az energia-felvétel mintegy 16%-át, a fehérjefogyasztás 30, míg és a zsírfelvétel
26%-át teszi ki. Az otthoni felhasználásra vásárolt nyershúsok közül a baromfihús a domináns, de amennyiben a
feldolgozott hústermékeket is figyelembe vesszük, akkor a tőkehúsok fogyasztása lényegesen meghaladja a
baromfihúsét.

A húsból készült termékek a teljes húsfogyasztás közel felét teszik ki. Ezek közül is a szalonna és a sonka teszi
ki a fogyasztás egynegyedét. Húsokkal vesszük fel a telített zsírsavak mintegy 23, a többszörösen telítetlen
zsírsavak átlagosan 16%-át. A hús fontos forrása továbbá az előzőekben említett jól hasznosuló szervetlen
táplálóanyagoknak, a cink bevitel 16%-át, a réz bevitel 29%-át, a szelén bevitel 15-20%-át, valamint a vas
bevitel 24%-át biztosítja. A vitaminokat illetően a hús a B12-vitamin 55%-át, az A-vitamin 36%-át, a B3-vitamin
26%-át, a B6-vitamin 23%-át, a B2-vitamin 18%-át és a B1-vitamin 14%-át biztosítja a teljes felvételnek.