A Google keresőjébe írd be a 14. vektorok. A bejövő linkről töltsd le a 14.pdf 20 oldalas állományt, annak első három oldalán megtalálod a szükséges tudnivalókat.

Másik megközelítés:

A sík vektorai felfoghatók egy rendezett számpároknak is, ahol megmondják hogy melyik legyen az első és melyik az utolsó. Az vektorok összeadása visszavezethető ezeknek a számpároknak a komponensenkénti (tagonkénti) összegére, képletben leírva
`(a_1, a_2)+(b_1, b_2)=(a_1+b_1, a_2+b_2)`. Hasonló mondható el a sík vektorainak a különbségéről is. A vektorok különbsége is visszavezethető ezeknek a számpároknak a komponensenkénti (tagonkénti) különbségére, képletszerűen: `(a_1, a_2)-(b_1, b_2)=(a_1-b_1, a_2-b_2)`. Számmal való szorzás is hasonló az előbbiekhez, tagonként szorzunk az elől álló számmal. Képletszerűen: `lambda*(a_1, a_2)=(lambda*a_1, lambda*a_2)`. Még egy nem utolsó feltétel, `a_1, a_2, b_1, b_2, lambda in R`. Megjegyzések: A három tagból álló tér vektoraira is hasonló definíció érvényes. Sőt az `R^n` n-dimenziós tér vektoraira is. Ezek a műveletek nem mutatnak semmilyen hasonlóságot a később ismertetésre kerülő skaláris szorzattal és vektoriális szorzattal.