Szia!

A felrajzolt p-V diagram egy valamilyen gázé, melynek nyilvánvalóan kell lennie egy kritikus pontjának, amely feletti hőmérsékleten semmilyen nyomáson nem cseppfolyósítható (azaz ezen az ábrán értelmezve olyan pont, amelyet érintő izotermának nincs vízszintes szakasza), ez a kék kis pont, melyhez 31,04 °C és olyan 78 atmoszféra tartozik. Ez a pont alatt azonban a gáz cseppfolyósítható, azaz a besatírozott rész azon nyomás-térfogat párosokat mutatja meg, ahogy a gáz egyensúlyt tart a folyadékkal, tehát egy kétkomponensű rendszerről van szó.
A pont (mely egy izotermán található) kívül esik ezen tartományon, szóval ott az anyagunk gáz halmazállapotú. Ez a gáz összenyomva egészen C pontig gáz, ahol is az első folyadékcseppek megjelennek. Itt következik egy vízszintes szakasz, melyen a gáz szép lassan lekondenzál, E pontban az összes gáz lekondenzált. Innen további összenyomás esetén már csak a folyadékot tudjuk préselni, miközben F-be jutunk. D pontban pedig, mely a vízszintes szakasz közepén található, a gáz és a folyadék mennyisége (tömege, anyagmennyisége) egyenlő.
A hőmérséklet nem változik, hiszen mindvégig a 20°C-os izotermán vagyunk, a nyomás a vízszintes szakasztól eltekintve folyamatosan nő (ott állandó, hiszen amíg van gáz, csak az fog lekondenzálni). A térfogat pedig folyamatosan csökken.
A belső energia pedig nő, mivel térfogati munkát végeztünk a gázon.