Én annak idején a csomóponttörvényt könnyebbnek és érthetőbbnek véltem, mint a huroktörvényt. Utóbbira egy link a következő: https://tudasbazis.sulinet.hu/hu
Tudásbázis/Szakképzés/ Elektronika, elektrotechnika
alatt megtalálod a huroktörvényt. Ott két ábrát a példákkal megtalálod.

Továbbá még egy hasonló példa kiolvasható az angol nyelvű
Wikipedia/Kirchhoff's circuit laws/Example alatt is.

Még egy fontos dolog: Az előjel megállapítása úgy történik, hogy egy tetszőleges irányítású "körüljárási irányt" veszünk fel. Tehát mindent ehhez viszonyítunk, tehát
a generátorok feszültségeit és az egyes ellenállásokon keletkező feszültségeket is. Ha ez nem segít, akkor az áram útját is érdemes külön felrajzolni és ugyanazon az ábrán a generátorok feszültségesései ezzel azonos irányúak legyenek.

Még van egy feladványom. AC pontokra megadják az `U_(AC)` feszültséget és az `R_i` `(i=1,2,3,4 és 5)` ellenállások értékét. Ki kell számolni az `R_(AC)` eredő ellenállást és az átfolyó áramerősségek nagyságát. (lásd a mellékelt ábrát). Segítségül megadom a csomóponti törvény két egyenletét és a huroktörvény két egyenletét. A B csomópontban `I_1=I_2+I_3` valamint a D csomópontban `I_3+I_4=I_5`. Bal oldali hurokra `U_1+U_3-U_4=0`, míg a jobb oldali hurokra `-U_3-U_5+U_2=0`. Ha itt csinálunk egy körüljárást, ami az óramutató járásával megegyezik, valamint az áram az A-ból indul el a B illetve D felé, akkor `U_1`, `U_3` a bal oldali és `U_2` a jobb oldali hurkon pozitív előjelet, míg a többi feszültség negatív előjelet kap.