EDIT: Kis hibát vétettem, amikor a 10-es feladatban vettem az atomtömeget. A nitrogén molekulaként van jelen a levegőben, ami két N atomot tartalmaz, így 28-at kellett volna vennem moláris atomtömegnek 14 helyett. Szerencsére a nagyságrenden nem változatat, csak kétszerezi a választ.
---------------
1. B
2. A
A négyzetes úttrvény kimondja, hogy a megtett utak egyenletesen gyorsuló mozgásnál arányosak az eltelt idő négyzetével. Mivel 3 másodpercnél keressük az utat és 2-nél tudjuk, ezt kell megoldanunk:
`14/x=2^2/3^2`
`x=31.5`
A kérdé az, hogy menyit tesz meg a 3. másodpercben, ezért ebből még ki kell vonni a másodikig megtett utat. `31.5-14=17.5`

3. C
A lendület a tömeg*sebesség. Ez alapján az első biztosan a mértékegysége. Newton második törvénye eredetileg `(DeltaI)/(Deltat)=F`, tehát `DeltaI=F*Deltat`, innen jön a második. Kizárásos alapon a harmadik nem az. Abból is rájöhetsz, hogy a harmadik a forgatónyomaték mértékegysége.

4. C
Emiatt nem zuhan le az ejtőernyő.

5. A
Őszintén szólva nem tudom. Ugye a holdon olyan értelemben vett hajnal nincs, hogy az ég átmegy feketéből világoskékbe, mivel nincs légkör. Viszont nem tudom milyen hosszú időbe telik, amíg a nap teljes egészében átlépi a horizontot a holdon.
Legjobb tipp
A Hold ugye 28 nap körül fordul meg a tengelye körül, ez 360°. Rögzítsük le a holdat és a napot. Mivel a Hold kering a Föld körül, legyen a Hold-Nap távolság az átlagos Föld-Nap távolság, ami 150 000 000 km. A nap sugara 700 000 km. Ha berajzolsz így egy derékszögű háromszöget a Nap közepe, Hold közepe, és a Holdból a Napra húzott érintő segítségével (a Napnál az érintőnél derékszög), akkor a Holdnál a szög szinusza a sugár és a távolság hányadosa. A szög így kb. negyed fok lesz, így amíg az egész nap felkel, az fél fok. Ha 28 nap = 672 óra az 360 fok, akkor 0.5 fok kb. 0.93 órának felel meg. (Ha nem tiszta, írj üeznetet és küldök ábrát.)

6. A
A Holdon magasabbra megy, viszont gyorsabban is esik. A Földön nem megy olyan magasra a légellenállás miatt, de nem is esik olyan gyorsan a légellenállás miatt.

7. C
Vegyél egy időegységet és nézd meg, hogy mennyit haladtak. Legyen az időegység 1 óra (3600 s)
5 m/s * 3600 s = 18000 m = 18 km
10 mérföld/h * 1 h = 10 mérföld = 16.1 km
50 km/h * 1 h = 50 km

8. A
A hővezetési együttható miatt kavargatod, a C miatt legfeljebb gyorsabban hűlne és több levesed maradna.

9. A
A tó alján a légnyomás és a hidrosztatikai nyomás terheli a buborékot, a tó felszínén csak a légnyomás. Ha a hőmérséklet nem változik, akkor izoterm állapotváltozásról beszélünk, így a nyomás csökkenésével a térfogat növekedése jár.

10. C
Legyen 300 K (kb 27 °C) és 100000 Pa nyomás. A terem mondjuk 10*10*3 = 300 köbméteres. A levegő 75%-a nitrogén, így számoljuk annak a moláris atomtömegével, ami 14 g/mol.
`pV=m/M RT`
`m=(pVM)/(RT)=(10^5*300*0.014)/(8.31*300)=168.5 kg`
Marha nagy kerekítéssel számoltam, de nagyságrandre kijön.

11. A
A víz fajhője 4 °C felett annál nagyobb, minnél nagyobb a hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a meleg víz jobban melegíti a hideget, mint amennyire a hideg hűti a meleget (fokban, nem energiában; abban nyilván egyenlő).

12. B
Itt a feladat arra gondol, hogy melyik nem hansználható zéró gravitációban. A hajcsat csúrlódás alaján működik, az olvasószemüveg optika és a két levegőben ugyanannyia fénysebesség (+ a súrlódás tartja a fejeden). A bukóablakot viszont a gravitáció tartja "kibukva".

13. C
A szabadesés az teljesen abszurd. A hőtágulás csak érdekes, hogy hogy jönne ide. Ha jól tudom a lézernyomtató staikus elektromosság segítségével tapasztja a tintát valahova a nyomtatóban (én se tudom, pontosan hogy működik)

14. B
Gyakorlatilag mindhárom angol születésű, de Thompson és Joule brit, Rutherford pedig új-zélandi. Gondolom ezt akarja tudni a feladat.