Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Analizis

271
Csatoltam képet.
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Felsőoktatás / Matematika

Válaszok

1
1. feladat:

Általánosan igaz, hogy ha van egy tovább nem egyszerűsíthető racionális törtfüggvényed, és annak vannak pólusai az integrálási tartományban, akkor az integrál divergens. Most `x=-2` és `x=-3` a pólusok, ezek természetesen beleesnek a `]-oo, oo[` tartományba, tehát a keresett integrál divergens.

Lássuk azért be. Bontsuk fel az integrált a szinguláris pontok mentén:

`int_{-oo}^{oo} f(x) dx``=``int_{-oo}^{-3} f(x) dx+int_{-3}^{-2} f(x) dx+int_{-2}^{oo} f(x) dx`

Ezek a részintegrálok nem konvergensek. Nézzük például az utolsót:

`int_{-2}^{oo} 1/(x^2+5x+6) dx``=``int_{-2}^{oo} (1/(x+2)-1/(x+3))dx``=``int_{-2}^{oo} 1/(x+2) dx -int_{-2}^{oo} 1/(x+3) dx`

A végtelen felső határ miatt mellékesen a második tag is divergens, de az igazi baj az első taggal van, ez még véges felső határ esetén is divergens lenne. Nézzük csak nulláig:

`int_{-2}^{0} 1/(x+2) dx``=``lim_{a -> -2^+} int_{a}^{0} 1/(x+2) dx``=``lim_{a -> -2^+} (ln 2 - ln(a+2))`

Ez pedig divergens, mert a logaritmusfüggvény a nullában elszáll a `-oo`-be.

Ettől még egyébként vannak olyan integrálfogalmak, amelyekben értelmezhető ez az integrál (pl: https://en.wikipedia.org/wiki/Cauchy_principal_value ), de ha ez kellene, akkor gondolom mondta volna a feladat.


2. feladat:

`((k-1)(k+2))/(k(k+1))-1=(k^2+k-2-(k^2+k))/(k(k+1))=(-2)/(k(k+1))=2/(k+1)-2/k`

Nézzük meg a részösszegeket:

`sum_{k=2}^K [2/(k+1)-2/k]``=``(2/3-2/2)``+``(2/4-2/3)``+``(2/5-2/4)``+...+``(2/(K)-2/(K-1))+(2/(K+1)-2/K)``=``-2/2+2/(K+1)=2/(K+1)-1`

A végtelen sor összege megegyezik a részösszegek sorozatának határértékével:

`sum_{k=2}^{oo} [2/(k+1)-2/k]``=``lim_{K rightarrow oo} [2/(K+1)-1]=0-1=-1`



3. feladat:

Vizsgáljuk most is a részösszegeket:

`sum_{n=1}^N cos(nx)=cos(x)+cos(2x)+...+cos(Nx)`

Szorozzuk be ezt az összeget `sin(x/2)`-vel, azt látjuk, hogy kettő kivételével kiejtik egymást a tagok:

`sum_{n=1}^N cos(nx)sin(x/2)``=``1/2sum_{n=1}^N [sin(nx+x/2)-sin(nx-x/2)]``=``1/2[sin(3/2x)-sin(1/2x)``+``sin(5/2x)-sin(3/2x)``+``sin(7/2x)-sin(5/2x)``+...+``sin((2N+1)/2x)-sin((2N-1)/2x)]``=``1/2[-sin(1/2x)+sin((2N+1)/2x)]`

Tehát a részösszegeket ki tudjuk fejezni zárt alakban:

`sum_{n=1}^N cos(nx)``=``1/2(-sin(1/2x)+sin((2N+1)/2x))/sin(x/2)``=``sin((2N+1)/2x)/(2sin(x/2))-1/2`

Meg kell jegyezni, hogy ez csak akkor érvényes, ha `sin(x/2) ne 0`. Ha `sin(x/2)=0`, akkor `x=k*2pi`, tehát `cos(nx)=1`, ilyenkor a sor nyilvánvalóan divergens.

A sor konvergenciája tehát a `lim_{N rightarrow oo} sin((2N+1)/2x)/(2sin(x/2))` határérték létezésétől függ. Ez pedig nem létezik, mert ez a kifejezés `N` függvényében periodikus (`x` ugyebár konstans, tehát ez csak egy sima szinuszfüggvény, `1/(2sin(x/2))` amplitúdóval, `x` körfrekvenciával és `x/2` kezdőfázissal).
2