A kék egyébként nem hibátlan: nem tud `J_"S1"` olyan sok lenni. Ha nagyon vékony gyűrű lenne, akkor lenne a legtöbb, `mR^2`, ami csak 1,28 kgm².
De mindegy a mostani feladat szempontjából.

Ha a kerék egy vékony hengerpalást ngyon kevés és vékony küllővel, akkor az `S_1` pontra vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatéka kb. ennyi:
`J_"S1"=m_1·R^2`

Ha viszont a kerék tömör henger, akkor az `S_1` pontra vonatkoztatott tehetetlenségi nyomatéka ennyi:
`J_"S1"=(m_1·R^2)/2`

Döntsd el, melyikről van szó. Talán van rá adat, ha volt adat arra is, hogy mekkora a sugár.

Az elfordulás pozíciójára (a kék ábrán az az A pont) vonatkozva a tehetetlenségi nyomaték:
`J_A=J_"S1"+m_1·R^2=...` számold ki (kgm² lesz a mértékegység)

A gördülő henger vagy kerék mozgási energiája:
`E_1=1/2·J_A·ω_1^2=...` számold ki (a mértékegység `("kg"m^2)/s^2` ami ugyanaz, mint a `Nm` vagyis `J` (joule) lesz)

A rúd nem forog, simán csak egyenes vonalban mozog valamilyen `v` sebességgel. A sebessége ugyanannyi, mint az 1-es test középpontjának a sebessége:
`v=R·ω_1=...`

A 2-es test mozgási energiája tehát:
`E_2=1/2·m_2·v^2=...`

Végül add össze ezt a két energiát.

Megjegyzés: az `ℓ` hosszra nem volt szükség.