A kis számok a tömegszámok, vagyis a protonok és neutronok számának összege az izotópban.

A periódusos tábla alapján lehet tudni, hogy melyiknek mennyi protonja van, hisz az megegyezik a táblában az elem sorszámával. A neutronok száma pedig annyi, hogy ha összeadjuk a protonokat meg neutronokat, akkor a tömegszámot kapjuk meg.

`{:("az izotóp vegyjele", "tömegszám", "protonok", "neutronok"),
(quad""^15 N, quad 15, quad 7, quad 8),
(quad""^17 N, quad 17, quad 7, quad 10),
(quad""^16 O, quad 16, quad 8, quad 8),
(quad""^17 O, quad 17, quad 8, quad 9),
(quad""^17 F, quad 17, quad 9, quad 8)
:}`

Most már csak le kell olvasni a táblázat alapján:

a) Azonos a protonok száma: `""^15 N, ""^17 N`
aztán `""^16 O, ""^17 O`

b) Azonos a neutronok száma: `""^15 N, ""^16 O, ""^17 F`

c) Azonos az atommag tömege: van három 17-es tömegszámú, nem írom le.

Azért azonos annak a háromnak a tömege, annak ellenére, hogy más-más elemről van szó, mert a kisebb rendszámúban (ami a protonok számát jelenti) több neutron van az adott izotópban. A protonok és neutronok számának az összege így azonos lesz.

`bb"Ha esetleg becsapós a feladat c) része"`, akkor az a válasz, hogy nincs olyan, aminek azonos a tömege, mert hiába azonos a protonok és neutronok számának az összege, az atom pontos tömege picit el fog térni a 17-től, mert a részecskék közötti kötési energia más-más módon csökkenti a tömeget.
Pl. az `""^16 O` tömege nem 16, hanem 15,994. Az `""^17 O` tömege pedig nem 17, hanem 16,999.