2.48.
1 liter víz az éppen 1 kg, akkor ez a víz 0,2 kg.

a) A nehézségi erő `F_0=m·g=2\ N`
Amikor felfelé (vagy lefelé) állandó sebességgel megy (ez nem kérdés most, de nem baj), akkor nincs semmi változás, akkor is 2 newtonnal nyomja.

Most a b) helyett nézzük először a c)-t:
c) Ha felfelé gyorsul, akkor a test gyorsulásához plusz erő kell, ezért `g` helyett `g+a`-val kell szorozni: `F_"fel"=m·(g+a)=2.4\ N`

b) Ha lefelé gyorsul `a` gyorsulással, akkor a gyorsulását ki kell vonni a `g`-ből: `F_"le"=m·(g-a)=1.6\ N`.

d) Ha szabadon esik, akkor súlytalanság van, nem nyomja a poharat, 0 az erő.
Egyébként az előző b) képletben szabadeséskor `a=g`, ezért lesz nulla az erő.

2.54
Ahhoz, hogy gyorsuljon a kocsi, erő kell: `F=m·a`. (Csak ahhoz, hogy állandó sebességgel menjen, nem kell erő... persze csak ha nincs súrlódás.)

A rugóállandó: `D=10^5 N/m`
A rugó megnyúlása `F` erő esetén `x`, erre ez a képlet igaz: `F=D·x` (a képletet a rugóállandó mértékegységéből is ki lehet puskázni: A newton per métert méterrel kell szorozni ahhoz, hogy newton legyen.)

Szóval:
`F=m·a=D·x`
`2500·"0,5"=10^5·x` (minden mértékegység "rendes" SI, nem is írtam ki.)
`1250=10^5·x`
`"12,5"=10^3·x`
`x="12,5"·10^(-3)` a mértékegsége pedig méter
Szebben felírva:
`x="12,5"\ mm`