A pedellus, aki kicsit tüdőbajos de jó kiállású ember, a második óra közben jött be és szólított, éppen a számtan példámat írtam, csak annyit mondott hogy menjek vele az igazgatói szobába. Várni kell, toporgok ideges vagyok rossz előérzetem van. Nem kellett sokat várni mégis most ez a kis idő is örökkévalóság volt. Belépek és a pedellus bejelent a deres szakállú igazgató úrnak, akinek szúrós tekintete, hasít mélyen belém, még jobban megrémülök, érzem lassan a reszketés fog el. Egyszer csak tekintélyes igazgató úr felém mordul és olyat mondd: "Milyen reskontót sikkasztottál el?". Egyre hangosabban kezdi elbeszélni, hogy mit tettem, pontosabban mit nem tettem, miközben velem ordít civil úr békítve próbálta nyugtatni.