Eseménytér az elemi események összessége.
`Omega={{a,b,c}| a,b,c in {F,I}}={ {F,F,F}, {I,F,F}, {F,I,F}, {F,F,I},...,{F,F,F}}`
Összesen 8-féle elemi eseményünk lehet: irás nélkül egy, egy írással három,
két írással szintén három, három írással megint egy. A lehetséges esemény
az elemi események `Omega` halmazának egy részhalmaza, amiből `2^8` darab
van. Legyen `xi` valószínűségi változó olyan, hogy megadja dobással keletkező
írások számát. Ekkor `xi in [0; 3]`. De `xi` lehetséges értékei `{0,1,2,3}` véges elemű
sorozatot alkot. Ebben az esetben diszkrét valószínűségi változóról beszélhetünk.
Ha megnézzük az eseményterünket, akkor `P(xi=0)=1/8`; `P(xi=1)=3/8`; `P(xi=2)=3/8`
és `P(xi=3)=1/8` és ezek egyértelműen meghatározzák `xi` eloszlását. Már csak
azt kell meghatározni, hogy mennyi `P(xi ge1)=1-P(xi lt 1)`, ami a fentiek alapján
`1-1/8=7/8`.

Még meg szokták kérdezni a `xi` valószínűségi változó várható értékét és
szórásnégyzetét is.

`M(xi)=sum_(n=0)^3 n*P(xi=n)=0*frac{1}{8}+1*frac{3}{8}+2*frac{3}{8}+3*frac{1}{8}=12/8=3/2`.
`D(xi)^2=sum_(n=0)^3 n^2*P(xi=n)-M(xi)^2=0*frac{1}{8}+1*frac{3}{8}+4*frac{3}{8}`
`+9*frac{1}{8}-9/4=3-9/4=3/4`.

Esetleg megkérdezhetik a `{Omega, cc "A", P}` valószínűségi mező középső tagját alkotó
`cc "A"` ` sigma`-algebra alkotó elemeit, ami nem más mint a lehetséges események halmaza.