Első fotó (5-6-7) :

5) Hidegen kisebb az ellenállás, ezért nagyobb olyankor az áramerősség.
6) Át kell alakítani a mértékegységet:
`Ωm=Ωm^2/m=Ω(10^3\ mm)^2/m=10^6\ Ω(mm^2)/m`
`ρ=5·10^(-3)Ωm=5·10^(3)\ Ω(mm^2)/m`
A keresztmetszet: `A=r^2π=0.15^2·π\ mm^2=...` számold ki
`R=ρ·ℓ/A`
`ℓ=R·A/ρ=...`
7) Nyáron hosszabb a vezeték, mint télen. A keresztmetszet nagyjából változatlan. Az alumínium hőtágulási együtthatója `α_"Al"`: nézd meg a könyvben.
-20 fokon, `ΔT=-40\ °C` hőmérsékletváltozáskor a hosszváltozás:
`Δℓ=α·ℓ·ΔT`
`ℓ_"-20"=ℓ-Δℓ_"-40"=ℓ·(1-α·40)`
+50 fokon, amikor `ΔT=30\ °C`
`ℓ_(50)=ℓ+Δℓ_"+30"=ℓ·(1+α·30)`
`R_"-20"=15\ Ω·ℓ_"-20"/ℓ=15\ Ω·(1-α·40)=...`
`R_(50)=15\ Ω·ℓ_(50)/ℓ=15\ Ω·(1+α·30)=...`
`R_(50)-R_"-20"=...`

Második fotó (5-6-7-8-9-10) :

5) `P=U^2/R`
Sorosan 20 Ω, párhuzamosan 5 Ω az eredő ellenállás.

6) Sorosan 2R, párhuzamosan R/2 az eredő ellenállás.
a) `R_"soros"/R_"párh"=(2R)/(R//2)=4:1`
b) `P_"soros"/P_"párh"=(U^2//2R)/(U^2//(R/2))=(R//2)/(2R)=1/4=1:4`

7) `P=U^2/R`, `R=U^2/P`
Gond lesz, mert nem 110 V lesz az izzókon.
`R_1=110^2/40=...Ω` (ez a nagyobb ellenállás)
`R_2=110^2/100=...Ω`
Feszültségosztó: (U=220 V)
`U_1=220·R_1/(R_1+R_2)=...` (ez a nagyobb feszültség)
`U_2=220·R_2/(R_1+R_2)=...`
Ilyen feszültség fog rajtuk esni. Amelyikre 110 V-nál nagyobb esik, az lehet, hogy tönkremegy.

8)
A réznek kisebb (`R_1`), krómnikkelnek nagyobb (`R_2`) az ellenállása.
Sorba kötve a nagyobb ellenállásún esik nagyobb feszültség
`U_1=U·R_1/(R_1+R_2)`
`U_2=U·R_2/(R_1+R_2)`
A teljesítmények:
`P_1=U_1^2/R_1=U^2·R_1/(R_1+R_2)^2`
`P_2=U_2^2/R_2=U^2·R_2/(R_1+R_2)^2` ez a nagyobb
A krómnikkel melegszik jobban.

9) `R_1` réz < `R_2` krómnikkel
A kisebb ellenállásún (réz) folyik nagyobb áramerősség:
`I_1=U/R_1`
`I_2=U/R_2`
A teljesítmények:
`P_1=I_1^2·R_1=U^2/R_1` ez a nagyobb
`P_2=I_2^2·R_2=U^2/R_2`
A réz melegszik jobban.

10)
A víz fajhője `c=4.18 (kJ)/(kg·°C)`, de nézd meg a könyvben
3 dl = 0,3 l, ami 0,3 kg
80 fokos melegítéshez ennyi hő kell:
`Q=c·m·ΔT=4.18·0,3·80\ kJ`

a) A szükséges idő a teljesítménnyel kifejezve:
`P=300\ W=0.3\ kW`
`W=P·t`
ahol a W munka most a Q hőmennyiséggel azonos:
`t=Q/P` másodperc lesz.

b) 8 perc = 480 s
A munka arámnyos az idővel, tehát a hatásfokot számolhatjuk az időből:
`η=t_"hasznos"/t_összes"=t/(480\ s)`
ahol `t` az, mit a)-ban kiszámoltál.

c) `Q=I·t`
`Q·U=U·I·t=P·t=W`
`Q=(P·t)/U`
itt most `t` szerintem a 8 perc lesz, nem pedig amit az a)-nál számoltál.
`Q=(300·480)/220\ C=...`