Szia! Egyelőre csak az utolsó kérdésedre tudom a választ, azért, mert a csapadékot hordozó felhők nem érnek át hegységen. Fogalmazd át!

Szia, általánosságban az a lényeg, hogy a légtömegek legtöbbször nyugat felől érkeznek. A Kárpátok emelkedésre késztet a légtömeget, amely során a levegő hűlni kezd és minél hidegebb, annál kevesebb vízgőzt képes megtartani. Az emelkedés során a vízgőz kondenzálódik, megindul a felhő- és csapadékképződés a hegység nyugati oldalán. Mire átbukik a hegyen, kevesebb lesz a felhő nedvességtartalma, így ott már nem várható csapadék. Minél magasabb a hegy, annál magasabbra emelkedik a légtömeg, annál jobban lehűl és annál több vízgőz csapódik ki, annál több lesz a csapadék.
Ez is meghatározza egyrészt a Kárpát-medence éghajlatát hosszútávon.
Másrészt attól is függ a csapadékmennyiség, hogy milyen messze vagyunk a tengerektől/óceántól. Ha Európát nézzük, akkor a nyugati haladva a nedves kontinentális éghajlatból haladunk a száraz kontinentális felé.
A hegységek közé zárt medencék esetén is ez a helyzet: a hegy akadályt képez a légtömegnek.