Fennsík (más néven plató vagy magasföld) az a síkság, amely tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon terül el. A fennsíkokon általában nem találhatóak nagyobb kiemelkedések, felületük viszonylag egységesnek mondható. Sok fennsík lejtős és fokozatosan átmegy alföldbe.

Az epicentrum az a pont a Föld felszínén, amely pontosan a felszín alatt történt földrengés, vagy robbanás felett helyezkedik el. A Föld belsejében történő energiafelszabadulás, a földrengés fészkének neve hipocentrum. A szeizmikus hullámok körkörösen a hipocentrumból indulnak ki minden irányban.

A hipocentrum vagy fókusz az a hely a Föld belsejében, ahol egy földrengés vagy föld alatti robbanás energiája felszabadul. Más néven rengésfészek.


Gyűrődéskor akkor beszélünk, amikor van két egymáshoz közeledő kőzetlemez és a kettő között képlékeny tengeri üledék található. Az oldalirányú nyomás miatt ez a képlékeny réteg kiemelkedik fokozatosan, úgynevezett redő jön létre.

3 redő típust lehet megkülönböztetni:

Álló redő( a két irányú oldalnyomás egyforma.),

Ferde- és fekvő redő (ilyenkor az egyik oldal irányú nyomás nagyobb, mint a másik)

Redő részei: Boltozat (kimagasló rész), teknő( mélyedés)


A szilárd kőzetanyag törésvonalak mentén függőleges vagy vízszintes irányban elmozdul. Vetődés során több forma jöhet létre:
Lépcsős vetődés( a vetősíkok mentén fokozatosan alacsonyabbá válik a felszín. Afrika.)
Arkos vetődés( a középső rög megsüllyed. az árkot víz is kitöltheti, ha egy folyóvíz beömlik vagy a környék csapadék vize vezetődik. Ilyenkor ároktavak keletkeznek. Balaton, Velencei tó, Móri árok.
Amikor a középső kőzettömb emelkedik ki a környezetéből sasbérc keletkezik. Gellért hegy.
Medence is keletkezhet vetődés során, ilyenkor a lépcsős vetődések félkörívben vagy közel körben történik, pl.: Kárpát- medence, Amazonas, Kongó.

Vulkánosság:

Magma: A köpeny felső vagy a kéreg alsó részében keletkező kőzetolvadék, amely a nyomás hatására törekszik a felszín felé.

Láva: Felszínre jutó magma. A magma és a belőle keletkező láva kémiai összetétele azonos, mégis a belőlük keletkezett kőzetek az eltérő kihűlési körülmények miatt eltérnek. (Hosszú kihűlési időszak esetén a keletkező kristályok mérete jóval nagyobb lesz.)

Tufa: A felszínre kerülő vulkáni hamuból keletkezik. Szemcsemérete nagyon változó, az alapanyagban ráadásul a vulkáni bombák is belekerülnek. A tufa porózus szerkezete miatt könnyű és a kőzetek között puhának számít.

Fennsík: Az a síkság, amely tartósan 200 méter tengerszint feletti magasságon terül el.

Epicentrum: A földrengés kiindulási helyének a földfelszínre vetített pontja.

Hipocentrum: A földrengés kialakulásának központi része, a tömegelmozdulásnak helye, a földrengés fészke.

Gyűrődés: Gyűrődéskor akkor beszélünk, amikor van két egymáshoz közeledő kőzetlemez és a kettő között képlékeny tengeri üledék található. Az olalirányú nyomás miatt ez a képlékeny réteg kiemelkedik fokozatosan, ún. redő jön létre.

Vetődés: A szilárd kőzetanyag törésvonalak mentén függőleges vagy vízszintes irányban elmozdul.

Vulkánosság: A vulkáni működés típusai, a vulkánosság területi eloszlása, vulkáni kőzet és ércképződés.