Nem sikerült képet beszúrnom, de itt van begépelve: 1/λ=R×(1/4-1/n négyzet)

Balmer vizsgálta a hidrogénatom négy hullámhosszvonalát, aztán megpróbált egy összefüggést felírni rá, és ezzel az összefüggéssel (illetve nem pont ezzel, de hasonlóval) az jött ki neki, hogy ilyen egész számokra teljesen pontos értéket kap. Megmagyarázni még nem tudta, erre majd csak Bohr adott pontos magyarázatot.


`1/lambda` = `R_H*(1/k^2-1/n^2)`

`lambda`: hullámhossz

`R_H`: Rydberg-állandó (Ez még Balmer idejében csak egy szám volt, mert Rydberg később tevékenykedett)

A fenti képletet fel lehet írni nemcsak a Balmer által felfedezett összefüggésre, hanem más tudósokkal kapcsolatban is, akik foglalkoztak ezzel a témával.

k: különböző elemek színképeinél 1 vagy 2 (Balmer esetén 2)

n= k+1, k+2, stb

Az összefüggés Balmer esetén teljesen empírikus.

Balmer valójában ezt az összefüggést írta fel:

`lambda` = `B*(m^2/(m^2-n^2))`

m = 2

n = m-nél nagyobb egész szám

Neki a B volt az állandója (mert még Rydberg a fasorban sem volt), B = `3.6456*10^(-7)` m = 364,56 nm.

A hidrogén négy hullámhossz vonala: 410; 434; 486; 656 nm. Erre sikerült felhúznia az összefüggést.

n tehát egész számok, ez még Balmer esetében csak ennyi.

Később Bohr és társai idején már megállapíthatjuk, hogy n egész számok a főkvantumszám értékei, vagyis az elektron állapotának leírására használt egyik szám.