Csak a 2-est tudom.

Az ásványok a természetben mindenütt jelen lévő kristályok. A mesterségesen előállított kristályok közül azonban nem mindegyiket lehet ásványnak tekinteni. A víz sem az: megtalálható ugyan a természetben, de nem kristályokból épül fel, hanem cseppfolyós halmazállapotú! A konyhasónál vagy a jégnél azonban már ásványról beszélhetünk, s ugyanígy a köznyelvben kőnek nevezünk számos anyagot, pl. a gyémántot, a hegyikristályt, a földpátot, stb. Minden ásványban szabályos térbeli alakzatban, kristályrácsba rendeződnek az atomok. Szabad szemmel sajnos nem figyelhetjük meg ezt a rácsszerkezetet, de még nagyítóval vagy egyszerű mikroszkóppal sem. Röntgensugarakkal azonban láthatóvá tehetők a kristályrácsok. Azért a röntgensugarakkal valamennyi ásványt egyértelműen meg lehet határozni.

A kőzetek rendszerint többféle ásványból épülnek fel. A kőzet olyan elegy, mint a lisztből, vajból és tojásból készített sütemény. A gránitnak nevezett kőzetet például kvarc, földpát és csillám alkotja. Első ránézésre is megállapítható, hogy a gránit nem egynemű anyag, hanem elegyített. Világosabb és sötétebb alkotórészek (az említett ásványok) építik fel.