1)
Szerintem külön-külön rákapcsolod a fogyasztókat, és úgy kapod az értékeket. Igaz, a feladat leírása alapján értelmezheted úgy is, hogy egyszerre rákapcsolod az összeset párhuzamosan, de én inkább mégis az első értelmezés felé hajlok. Innentől azt írtad, hogy megvan, hogy kell. Ha mégsincs, akkor írj.
2)
A másik adat rejtve van. A hálózati áramforrás magában foglalja azt, hogy 230 V-os váltakozó áramú 50 Hz-es áramforrásról van szó (legalábbis Magyarországon). A hálózati áramforrás az az, ami a konnektorból jön. Ebből téged jelenleg csak a 230 V érdekel.
3)
Minden anyagnak van egy fajlagos ellenállása (adott hőmérsékleten), amivel kiszámolható, hogy adott hosszúságú és keresztmetszetű huzalnak mekkora lesz az ellenálása. A fajlagos elenállás jele ró `rho`.
`R=rho*l/A`
Itt elétrhető egy táblázat, amiben a szükséges anyagokhoz benne vannak az értékek:
http://users.atw.hu/nagytanarur/v_tablak.pdf
a)
`l=50" m"`
`A=1" mm"^2`
`rho=1.12" "omega "mm"^2/"m"`
`R=1.12*1*50=56 omega`
A b) ugyanez, csak más számokkal. Ha máshol kapsz ilyen példát, akkor arra figyelj, hogy a mértékegységek megfelejenek.
Na és akkor most a magyarázat.
A feszültség definíció egyik definíciója, hogy az elektromos mező által egységnyi töltésen végzett munka két pont között. Gyakorlatilag az `U=W/Q` képlet maga a definíció képlet formában.
A második képlet az Ohm-törvényből származik. Georg Simon Ohm ismerte fel először, hogy ha adott fogyasztóra adott feszültségű áramforrást kapcsolunk, akkor az áramkörben megfigyelhető áramerősség és a feszültség egyenesen arányos, azaz hányadosuk állandó. Ebből következik, hogy ez a hányados a fogyasztó egy tulajdonsága, amit elektromos ellenállásnak nevezünk. Mivel mérni csak felszültésget és áremrősséget tudunk, ezek segítségével határozzuk meg az ellenállás nagyságát, ami az ismert `R=U/I` képlet. Ez átrendezhető úgy, hogy ismert ellenállás és áramerősség esetében meg tudjuk határozni a feszültséget, ami `U=RI`.
Te itt tévedtél el. Látszólag a feszültség meghatározására két képletet hoztunk létre, ami igaz is valameddig. Azonban a második képlet nem a feszültség maghatározására hivatott, ez csak egy átrendezésnek köszönhető. Nem azért ekkora a feszültség, mert van egy adott ellenállásom és egy adott áramerősségem. Azért ekkora a feszültség, mert ekkorának kell lennie, hogy létrejöjjön a megadott áramerősség a megadott fogyasztón.
Kicsit olyan, mint ha detektívet játszanál. Tudod, hogy mi történt és ismered a körülményeket. Ki kell találnod, hogy mi okozta a történést. Nem azért okozta valami esetet, mert ezek a körülmények és ez történt, hanem azért történt ez, mert ezek a körülmények és valami okoz valamit. A képlettel visszafele következtetsz.
Arra meg, hogy melyiket használod a dolgozatban: azt, amelyikhez meg vannak az adatok. A két képlet ekvivalens egymással, tehát az egyikből le tudod vezetni a másikat. A használat csak attól függ, hogy melyik kényelmesebb éppen. Van olyan, hogy a kettőt egyenlővé kell tenned, hogy megkapd a keresett értéket.
[ide példa:]
Mekkora munkát végzett az elektromos mező, ha egy áramkörbe 4 ohm ellenállású fogyasztót kapcsoltunk, az áramkörben 1 A áramerősséget mértünk, és tudjuk, hogy 3 C töltés áramlott át.
Itt azt mondod, hogy ha `U=W/Q` és `U=RI`, akkor `W/Q=RI`.
[példa vége]
Remélem azért valamennyire sikerült kitisztítanom a fogalmakat és képleteket, és nem pont az ellenkezőjét elérnem. Ha akármi kérdésed van, akkor nyugodtan írhatsz üzenetet, és szívesen megpróbálok válaszolni.