Magánhangzó Mássalhangzó




M) Képzésükkor a kiáramló levegő nem ütközik akadályba.

L) Van közöttük egy hang, amelyiket külön hangszalagállásban képezünk.

Á) A hangszalagok állásától függően lehetnek zöngések vagy zöngétlenek.

É) A nyelv vízszintes mozgása szerint lehet mély és magas.

T) Képzésükkor az ajkak, a fogak, a szájpadlás és a nyelv is alkothat akadályt.

Z) Az ajakmozgás szerint is megkülönböztetjük őket.

SZ) Képzésük módja szerint elkülönítünk zár-, orr-, rés- és pergő hangokat.

B) A nyelv függőleges mozgása szerint lehet felső, középső nyelvállású is.

I) Egyik hangtörvénye a hasonulás.

E) Két hang kivételével minden hangnak van rövid és hosszú párja.

K) Van közöttük egyjegyű és kétjegyű is.

N) Egyik törvénye a hangrend.