`color{red}"A levegő összetevői közül melyek alkotnak kétatomos molekulákat?"`

Nem túl bonyolult kérdés, csak meg kell számolni a benne levő atomokat.

Ha `O_2` van írva, akkor az két darab O-atomot jelöl, a molekula kétatomos.

Az `N_2` szintén.

A `CO_2`-ban van egy darab C-atom és két darab O-atom, ez a molekula háromatomos.

A CO-ban van egy darab C-atom és egy darab O-atom, ez összesen két atom, a molekula kétatomos.

A nemesgázok egyatomosak (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn).

Arra mondjuk tehát, hogy kétatomosak, amelyikben két darab atom van.

Vannak az elemmolekulák (olyan molekulák, amelyekben csak egyféle atom van), amelyek kétatomosat, érdemes ismerni ezt a párat:

- A halogének (VII. főcsoport): `F_2`, `Cl_2`, `Br_2`, `I_2`

- Ezeken kívül már nem sok van: `O_2`, `N_2`, `H_2`


`color{red}"A levegő összetevői közül melyik a legkevéssé reakcióképes? (O2, N2, CO2, CO, Ar)"`

- A legkevésbé reakcióképesek a nemesgázok, főleg az első három (He, Ne, Ar). Ezek közül az argonból van a legtöbb a levegőben..

`color{red}"Mivel tudnád megmagyarázni, hogy a nitrogén kevéssé reakcióképes?"`

- A nitrogén (`N_2`) egy igen stabil molekula, ezt a két nitrogénatomot összekötő hármas kötés okozza.

`color{red}"4 mol oxigén mennyi hidrogénnel alkot vizet?"`


Amelyik feladatban reakció van, ott mindig kezdd reakcióegyenlettel:

2 `H_2` + `O_2` = 2 `H_2O`

Az egyenlet szerint 1 mol oxigén reagál 2 mol hidrogénnel

Akkor 4 mol oxigén mennyi hidrogénnel (x) reagál?

`4/1` = `x/2`

Ennek a matematikai egyenletnek a megoldása következik. Nem túl bonyolult, szorzod kettővel mindkét oldalt és meg is vagyunk.

`4/1*2` = x

x = 8

Tehát 8 mol hidrogén alkot 4 mol oxigénnel vizet.


`color{red}"6 mol hidrogén hány mol nitrogénnel egyesül (ammóniává)?"`

Kezdjük az egyenlettel:

`N_2` + 3 `H_2` = 2 `NH_3`

Az egyenlet szerint

3 mol hidrogén reagál 1 mol nitrogénnel.

6 mol hidrogén hány mol nitrogénnel (y) reagál?

`6/3` = `y/1`

nem okoz nagy fejtörést a megoldás.

y = 2

Tehát 6 mol hidrogén 2 mol nitrogénnel reagál.

`color{red}"Miért hagy szürke-fehér nyomot a papíron a grafit, és miért nem hagy a gyémánt?"`

Bár mindkettő szénatomokból áll, a válasz a rácstípusban, az atomok kapcsolódásában és térbeli elrendeződésében keresendő.

A gyémántban a szénatomok egy óriásmolekulává kapcsolódnak, minden szénatom másik három szénatommal kapcsolódik össze erős kovalens kötéssel.

A grafitban a szénatomok síkokba rendeződve kapcsolódnak össze, hatszöges rács formában. a síkokat gyenge másodrendű kötések tartják össze. Amikor a ceruzát tolod-húzod a lapon, a síkokat választjuk szét és ez nyomot hagy a papíron. (ábra).


`color{red}"Miért helytelen, ha a szifonpatront szénsavpatronnak hívjuk?"`

A szifonpatronban valójában `CO_2`-gáz van, nagy nyomáson. A szénsav a szén-dioxid vízzel való reakciójával létrejött vegyület, vagy a szén-dioxid vizes oldata. A patronban nincs víz. Csak szén-dioxid.