Ha az a kérdés, hogy mit jelent, akkor ez a szöveg elmondja neked:

A francia abszolutizmus

A 17. századi Franciaország igazi nagyságát nem az öntelt, de átlagos képességű Napkirálynak köszönhette, hanem annak a szakképzett hivatalnokgárdának, mely Richelieu reformjai nyomán továbbra is ésszerű irányítója volt az országnak. A főhivatalnokok gyakran polgári származásúak voltak, de tevékenységükért nemességet kaptak ("taláros nemeseknek" is hívták őket, a hivatalnokok köpenye, vagyis talárja alapján). A született nemesek ("kard nemessége") mélységesen lenézték a talárosokat, akik nem hízelgéssel és intrikákkal, hanem munkával töltötték napjaikat a versailles-i kastély erre elkülönített szárnyaiban. A francia állam már a rendi önkormányzatot sem ismerte, az egyes tartományok élén a központ utasításait végrehajtó hivatalnokok, az ún. intendánsok álltak. A félszázezernyi királyi hivatalnok figyelme és irányítása az ország egész életére kiterjedt. A gazdaság fő irányítója szintén egy polgári származású főhivatalnok volt, Jean Baptiste Colbert. Ő dolgozta ki azt a gazdaságpolitikát, mely a bevételeket duplájára növelte, s amelyet merkantilizmusnak neveznek (merkantil: kereskedelmi, olaszul). Lényege, hogy a kereskedelemben sok árukivitelre, kevés behozatalra törekedett. A kivitel ellenértékének egy része így nem áru, hanem pénz, nemesfém lett, amit nagy mennyiségben halmozhatott fel. Mindezt Colbert úgy érte el, hogy támogatta a magán manufaktúrákat és állami pénzből sok újat is hozott létre. A külföldi iparcikkek behozatalát magas védővámokkal nehezítette, az áruimport helyett maguknak a külföldi iparosoknak a betelepítésén munkálkodott. Az egyes tartományok közötti belső vámokat viszont nagymértékben csökkentette, hogy ösztönözze az országon belüli kereskedelem növekedését. Mindennek hatására igen fejlett lett a francia ipar, elsősorban a textilipar (ez adta az ipari termelés 2/3-át), valamint a hadiipar, de gyorsan fejlődött a luxuscikkek (szőnyeg, porcelán, tükör, üveg, parfüm stb.) gyártása is. A kereskedelmi flotta hajóterét megnégyszerezte, növelte a gyarmatokat Észak-Amerikában (Louisiana a királyról kapta nevét), Indiában. Franciaország gazdasága így számos téren megelőzte Hollandiáét, de még elmaradt Angliáétól. Colbert gazdaságpolitikája a polgárságot békítette meg az abszolutizmussal, mert biztosította gyarapodását. Így volt miből fizetnie a nagy állami adókat. A francia nagyság másik támasza a szintén korszerűen és ésszerűen megszervezett hadsereg volt, mely a hatalmas bevételek felét emésztette föl. Tisztképző iskolát hoztak létre, itt jelent meg először az egyenruha és a kaszárnya. Ez már állandó, "szakképzett" és reguláris hadsereg volt, vagyis olyan haderő, amelyben a kiképzéstől a csatatéri vezényszavakig minden tevékenységet szigorú szabályzat (regula=szabályzat) határozott meg. A francia hadsereg lett a minta a többi európai hadsereg számára is. Létszáma a 17. század második felében négyszeresére, a flotta hajóállománya pedig tízszeresére nőtt. Az ország határai mentén hatalmas erődvárosok jöttek létre: ezek is mintául szolgáltak más országoknak. XIV. Lajos idején Franciaország, folyamatos háborúzások közben tovább növelte rendkívüli hatalmát és befolyását Európában. Határa mentén gazdag tartományokat, városokat hódított el a Német Birodalomtól és Spanyolországtól. A francia hegemónia éveire emlékeztetett a későbbi évszázadokban is, hogy a diplomácia nyelve ekkor lett a francia.

Itt van egy kép a felépítéséről, valamint egy prezentáció, ami egy vázlat is egyben. http://slideplayer.hu/slide/2647273/

Ez még hozzá kapcsolódhat ha kell. (Érettségi tételem)

FELVILÁGOSODÁS, FELVILÁGOSULT ABSZOLULTIZMUS


- Alapja a racionalizmus és az empinizmus.
- A világ jobbá tehető
- Hisz az emberi szabadság jogaiban
- TOLERANCIA  vallási tolerancia, megszűnnek a vallási háborúk
- a felvilágosodás Francia o.-ban teljesedik ki.  Pl.: nyomatatás, szalonok.

Nagy alakjai:

Voltaire:
- Deista volt  Azt gondolta Isten létezik, és van, azonban amikor megteremtette a világot, kivonult, és a levette a kezét a Földről, illetve egyúttal az emberekről is.
- Egyház kritika
- Költő, regényíró, az irdalom meghatározó alakja ebben az időben.

Rousseo:
- Hitt a nevelésben  Úgy gondolta neveléssel minden embert jóvá lehet tenni.
- „Vissza a természetbe!”  Remeteként élte tovább életét, mivel azt gondolta a társadalom rossz, és a társadalom rosszá teszi az embert, ezért kivonult a világból.

Diderot:
- Enciklopédia főszerkesztője  Az enciklopédia szójegyzékekből állt

Montesquieu:
- Megfogalmazta hogy miért jó a társadalom
- Az állam 3 hatalmi ágon működik.
- „Törvényhozás országgyűlés, végrehajtás  KORMÁNY
- Ellenőrzés  BÍRÓSÁG

- Jól működik, mert a hatalmi ágak egymástól függetlenül működnek és ellenőrzik egymást.


- Népképviseleti elv: Képviselőket választanak, ők kerülnek be a törvény hozásba  Ebben Rousseo nem ért egyet.  ő úgy gondolja mindenkinek joga van a döntés hozásra  NÉPSZAVAZÁS


FELVILÁGOSULT ABSZOLULTIZMUS

- Uralmi forma, amelyben az uralkodó a rendek kizárásával, abszolult módon, kormányoz a felvilágosodás szellemével.

- Közép & Kelet EU
Cél: Modernizáció + Felzárkózás NY EU-hoz

Fejlesztés  Oktatás, egészségügy, gazdaság

Oroszország: II. Katalin cárnő  Hadseregét is fejlesztette.
Poroszország: német állam  duplájára nőtt az ország mérete + hadsereg
Ausztria: Mária Terézia, II. József

1795: Lengyelországot megtámadja a 3 ország.
- Elfoglalják és 3. részre osztják.  Lengyelo. MEGSZŰNIK!