a)
DC analízist végzünk, így mindhárom kondenzátort szakadásnak lehet tekinteni. Ekkor sem a terhelés, sem az erősítőt meghajtó generátor nem befolyásolja a munkapontot.

A kollektor potenciálja és a kollektoráram is adott, ebből megvan `R_C`:

`R_C=(U_t-U_{C0})/I_{C0}=2.45\text{k}Omega`

Az emitter potenciálja adott, az emitteráramot pedig vissza tudjuk számítani a kollektoráram és a tranzisztor bétája alapján. Ebből megvan `R_E`:

`R_E=U_{E0}/I_{E0}=U_{E0}/(I_{C0} (1+B)/B)~~547 Omega`

A bázisáram `I_{B0}``=``I_{C0}/B``=``25 mu \text{A}`, ennek tízszerese folyik `R_{B1}`-en. Azt is tudjuk, hogy a bázis potenciálja `U_{B0}``=``U_{E0}+U_{BE0}``=``2.8\text{V}`, ebből megvan `R_{B1}`:

`R_{B1}=(16\text{V}-2.8\text{V})/(250 mu \text{A})=52.8\text{k} Omega`

Az `R_{B1}` ellenállás `10I_{B0}` áramából `I_{B0}` elfolyik a bázisba, a maradék `9I_{B0}=225 mu \text{A}` folyik tehát `R_{B2}`-n:

`R_{B2}=(2.8\text{V})/(225 mu \text{A})~~12.44\text{k} Omega`



b)
Innentől kezdve már a munkapont körül linearizált modellben kisjelű AC analízist végzünk, vagyis mostantól a kondenzátorokat rövidzárnak, a tápot pedig földpotenciálnak lehet tekinteni. Ekkor `R_{B1}` és `R_{B2}` párhuzamosan vannak kötve. A tranzisztor kisjelű modelljében a bemeneti oldalon szerepel még a `h_{11E}` hibrid paraméter. Tehát a bemeneti ellenállás:

`R_{be}=R_{B1} times R_{B2} times h_{11E}~~3.34\text{k}Omega`

A tranzisztor kisjelű helyettesítő képében a kimeneti oldalon `1/h_{22E}=40\text{k} Omega` ellenállás szerepel, ezzel van párhuzamosan kapcsolva `R_C`. Tehát a kimeneti ellenállás:

`R_{ki}=R_{C} times 1/h_{22E}~~2.31\text{k}Omega`



c)
Ha felrajzolod az áramkör kisjelű modelljét (mellékeltem képet), akkor azt fogod látni, hogy a bemeneti feszültséget az adja, hogy `i_B` áram folyik a `h_{11E}` ellenálláson, a kimeneti feszültséget pedig az, hogy `-h_{21E} i_B` áram folyik az `1/h_{22E} times R_C times R_t` ellenálláson. Tehát a feszültségerősítés:

`A_u=u_{ki}/u_{be}``=``(- h_{21E} i_B (1/h_{22E} times R_C times R_t))/(i_B h_{11E})``=``- h_{21E}/h_{11E} (1/h_{22E} times R_C times R_t)~~-41.75`

Decibelben:

`a_u=20\text{lg}|A_u| ~~32.4\text{dB}`

Ha tudjuk a feszültségerősítést és a bemeneti ellenállást, akkor az áramerősítés már nem nehéz:

`A_i=i_{ki}/i_{be}``=``(u_{ki}/R_t)/(u_{be}/R_{be})``=``u_{ki}/u_{be}*R_{be}/R_t``=``A_u R_{be}/R_t~~-46.50`

`a_i=20\text{lg}|A_i| ~~33.3\text{dB}`

A teljesítményerősítés pedig a kettő szorzata. Arra kell csak figyelni, hogy a decibel számításakor itt 20 helyett 10 a szorzó:

`A_p=A_u A_i~~1941.14`

`a_p=10\text{lg} A_p ~~32.9\text{dB}`