Newton a második törvényét eredetileg nem úgy fogalmazta meg, hogy `F=m·a`, hanem úgy, hogy `F=(ΔI)/(Δt)`. Ezt bizonyára tanultátok.
Vagyis a test impulzusának változása:
`ΔI=F·Δt`
Ez azt jelenti, hogy ha egy pici `Δt` ideig `F` erővel hatunk rá, akkor a test impulzusa `F·Δt` értékkel nő.

Most egyre csökkenő erővel hatunk rá. Fel lehetne darabolni az időt apró részekre, azok egy-egy `Δt` széles függőleges csík lenne a diagramon. Olyankor `F·Δt` éppen ennek a csíknak a területe. Vagyis ezeknek a kis csíkoknak az összege (ami a teljes impulzusváltozás) éppen a diagramon a vonal alatti terület.

A vonal egy háromszöget alkot, annak a területe (a teljes végső `I` impulzus) ennyi:
`I=(F·t)/2`
ahol a diagramról leolvashatóak az adatok:
`F=1200\ N`
`t="0,01"\ s`

A vége remélem már könnyen fog menni: Az impulzus felírható a sebességgel is:
`I=m·v`
`v=I/m=(F·t)/(2m)=...` számold ki (a grammot persze kg-ba kell átváltani)

Ja, impulzust írtam mindig, lehet, hogy lendület néven tanultátok... Ha azzal érthetőbb, olvasd el újra úgy, nem írom át.