Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
Eszerint `z_{11} = u_1/i_1`, ha `i_2=0`. Vagyis a `z_{11}` paraméter nem más, mint az 1-es kapu felőli bemeneti ellenállás akkor, ha a 2-es kaput nem terheljük semmivel:
`z_{11}=R_1+R_2=4\text{k}Omega`
Teljesen ugyanígy `z_{22}=R_3+R_2=5.5\text{k}Omega`.
`z_{12}=u_1/i_2`, ha `i_1=0`. Vagyis ez annak felel meg, hogy a 2-es kaput egy áramgenerátorral meghajtjuk, az 1-eset pedig terheletlenül hagyjuk és megnézzük, hogy mekkora feszültség jelenik meg ott:
Most `h_{11}=u_1/i_1`, ha `u_2=0`, vagyis ez az 1-es kapu felőli bemeneti ellenállás akkor, ha a 2-es kaput rövidre zárjuk:
`h_{11}=R_1 + R_2 times R_3 = R_1 + (R_2 R_3)/(R_2+R_3)=3.12\text{k}Omega`
`h_{22}=i_2/u_2`, ha `i_1=0`, vagyis ez a 2-es kapu felőli bemeneti vezetés akkor, ha az 1-es kapu terheletlen:
`h_{22}=1/(R_2+R_3)=1/5500 \text{S}~~181.82 mu \text{S}`
`h_{12}=u_1/u_2`, ha `i_1=0`, vagyis ez a 2-es kapu felől az 1-es kapu felé értelmezett feszültségerősítés akkor, ha az 1-es kapu terheletlen. Tehát feszültséggenerátorral meghajtjuk a 2-es kaput, és megmérjük az 1-es kapu üresjárási feszültségét:
`h_{21}=i_2/i_1`, ha `u_2=0`, vagyis ez az 1-es kapu felől a 2-es kapu felé értelmezett áramerősítés akkor, ha a 2-es kapu rövidzárban van. Tehát áramgenerátorral meghajtjuk az 1-es kaput, és megmérjük a 2-es kapu rövidzárási áramát: