Szia, én elküldöm az érettségi tételemből a Zrínyi jellemzése részt. Nem sok, de hátha segít valamennyit.

-A Szigeti veszedelemben Zrínyi emberfeletti bátorsággal rendelkezik, hős, aki életét áldozza hazájáért, vállalja a mártíromságot , hogy megmentse Magyarországot. Mindent Isten és a hazaszeretet nevében tesz, így megfelel a barokk kor elvárásainak, mely kedvelte a hősiesség, az egyéni önfeláldozás témáját. Ennek megfelelően Zrínyi Krisztus példáját követi (IMITATIO CHRISTI) Zrínyi később Krisztus másává emelkedik aki halálával a magyarságot váltja meg.

- Az eposz hőse emelkedik ki egyedül a korabeli magyar urak közül; ő mentes minden bűntől.

Találtam egy másik fajtát is, ebben bővebben leírják:

Az író a főhőst a barokk kornak megfelelően ideális keresztényként írja le. Ennek jelei:
- Elismeri, és imádja Istent ("Nem-é én tetüled csináltattam földbül?").
- Hirdeti a keresztény eszmét - helyesen és eredményesen csak Isten kegyelméből lehet ("S minden világi jómat vettem kezedbül", "Mert az én érdemem nálad annyit teszen, | Menny vizet kis fecske szájába veszen").
- Mártírságra való készség Isten és a haza érdekében: könyörög a mártírhalálért
Mindegyik jellemvonás megtalálható "Zrínyi imájá"-ban (2. ének), és ezek alapján mondhatjuk Zrínyiről, hogy Krisztus katonája - atleta Christi.

A hatodik énekben a levélben a várvédők vezére felmenti a királyt a felelősség alól, Szigetvár elvesztését saját vállára veszi. Ez csak azért történhet meg, mert a barokk eposzban megengedhetetlen, hogy a főhős ne legyen feltétlenül hűséges és lojális urához. Nem kérdőjelezheti meg a királyi hatalom döntéseit ugyanúgy, mint ahogy Isten döntéseit sem.
Zrínyi, szemben Szulimánnal, és az iszlámmal, etikai és hitbéli magaslaton áll, a kereszténység legtisztább lényegét képviseli. Ez egy fontos elem, hiszen a barokk kereszténységet az iszlám vallás terjeszkedése fenyegeti, ezért a hősnek mindenképpen le kell győznie a gonoszt, a legfőbb ellenséget, a másik ideológia, a másik vallás egyszemélyes megtestesítőjét: Szulimánt.
Az ellenség "legyőzéséhez" Zrínyinek az elméleti és a gyakorlati tudására is szüksége volt. Az író Zrínyit emberfeletti erővel ruházta fel: "Száz törököt kézzel maga Zrínyi lever", és ezt még fel is nagyítja a szultán megölésével:
"Így mondván derékban ketté szakasztá,
Vérét és életét az földre bocsátá"

Zrínyi halála is az erejét mutatja: semmilyen élő ember nem tudja legyőzni, csupán egy ágyúgolyó, amely letépi a fejét. Az író harc közben mutatja meg, hogy harcosaival milyen érzelmi közösséget alkot, így mutatva be az ideális hadvezért, parancsnokot.
Közelharcban Zrínyit a hatalmas testi erő mellett leginkább a gyorsaság jellemezte. Ennek kifejezésére (katonáival együtt) madártollat tűzött a fejére, így hasonlítva önnön sebességüket a madarak gyorsaságához.

Szigeti Zrínyi Miklóst többször azonosítják a trójai várvédők vezérével - mindkettőjük rendkívül erős, isteni támogatást kapnak, lelki és erkölcsi támaszt nyújtanak katonáiknak stb.). A Zrínyiről szóló, a vitézi öntudat is bemutató epigramma is ezzel a hasonlattal indul:

"Mint Hector Trójának
Úgy én Szigetvárnak
Erős őrzője voltam;"

Az író valószínűleg tisztában lehetett dédapja foltos lelkiismeretével. Ennek a mű során többször is hangot ad: "Mai nap szépíti minden elmúlt dolgunk", "rút, mocskos vagyok". Szigeti Zrínyi dicső halálával mintegy jóvátette korábbi bűneit. A bűnbocsánathoz még hozzátartozik az az érzés, ami már a második énekben meg lett fogalmazva: a végzet tudtának rémisztősége.

A Szigeti veszedelem főhőse a barokk eszközök révén olyannyira felnagyult, hogy nem csak a múltban, hanem a jelenben is példakép lehet.