Elbeszélés:
Általában 3. személyben iródik, az iró mesél, inkább történetet. Párbeszédeket tartalmaz, cselekménye van, szereplői és helyszine.
Szerkezetileg kell legyen bevezetés, tárgyalás, befejezése.

Leirás:
A leiró szöveg azért leiró, mert végülis "leir", bemutat egy személyt, tárgyat, várost, helységet, bármit. Sok jelzős szerkezetet, melléknevet tartalmaz.
Szerkezetileg ugyanúgy van bevezetés, tárgyalás, befejezése.

Jellemzés:
Ez egy személyről szól. Kezdetben igyekszünk bevezetni, kiről-miről szól, haladunk a külső tulajdonságaival, majd lassacskán áttérünk a belső értékeire, amelyeket mindig alátámasztunk, bizonyitjuk. pl. Anna jóindulatú és kedves, mert elsőként segit az osztálytársain, ha úgy adódik. A vége fele pedig leirjuk, hogy miért választottuk őt és szépen lezárjuk.

Érvelő szöveg:
Jól felépitettnek, szerkesztettnek kell lenne. Fontos, hogy bevezetés, tárgyalás, befejezés legyen. Továbbá használjunk olyan mondatokat, hogy... "Elsősorban, azért gondolom, hogy a szellektiv hulladékgyűjtés fontos, mert igy tisztább környezetet teremtünk saját és embertársaink számára. És tovább érvelünk. Majd egy Másodsorban ....fontosnak tartom stb...
A végén pedig összegezzük a lényeget egy mondatban.

Meghivó:
Szerkezetileg rövidebb terjedelmű, lényegretörő, információközlő szerepe van. Hangvétele inkább hivatalos, mint hétköznapi.
Dátumot, időpontot, helyszint tartalmaz. Zárásként pedig befejezhetjük..."Szeretettel várjuk!" stb.

E-mail:
Úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos levelet, csak elekronikus formában. Megszólitással kezdünk, attól függően, hogy kinek szól. Pl. Kedves Julcsi, Tisztelt Tanár úr! Drága nővérm! és felkiáltó jelet teszünk a megszólitás után. Majd információközlés, vagy amit közölni szeretnénk.
Lezárásként elköszönünk... Szeretettel..., Szia... stb.

SMS:
A legrövidebb és leglényegretörőbb közlési forma. Köszönés, információ, elköszönés. Persze ez is függ a helyzettől és személytől, hogy mennyire közeli.
Kb. röviden ennyi lenne.