A levegő életünk nélkülözhetetlen része.
A levegő, szintelen, szagtalan, gáz halmazállapotú. A levegő szèn - dioxid - tartalma a levegőnél nagyobb sűrűsége miatt, a mélyebb helyeken halmozódik fel. Ha levegő 8% szén - dioxidot tartalmaz, fulladást okoz. A levegő oxigén - és szén - dioxid tartalmának aránya az utóbbi évekig közel állandó volt. Ez a növényzetnek köszönhető. Amit fotoszintézis által értek el
A levegő klönböző gázok keveréke, főalkotó része a nitrogén ( 78%), oxigén (21%), nemesgázok (1%).
Vegyejele : O, rendszáma 8, VI. főcsoportban található.


Remélem tudtam segíteni!

Bocsánat, elírtam. A vízről kell a fogalmazás

A víz, vagy másnéven dihidrogén-monoxid, összegképlete `H_2O`. Bármilyen hihetetlennek hangzik, a víz nemcsak vegyület, de elem is. A négy őselem közül az egyik elem a víz.
A víz az egyik olyan ritka anyagok közé tartozik, mellyel a hétköznapi életben mindhárom halmazállapotában találkozunk, szilárd: jég és légnemű: gőz.

A vízhez sokminden kötődik, hiszen életünk szerves része. Gondoljunk csak a Celsius-skálára, melyet Celsius úgy állított fel, hogy a víz olvasáspontját és a fagyáspontját mérve 100 részre osztotta. Érdekességként még hozzátartozik, hogy Celsius fordítva határozta meg és a 0 °C volt a forráspont és 100 a fagyáspont. Ez később lett megváltoztatva.

A Föld felületének kb 71%-át víz borítja, de ennek csak kb 2.5%-a édesvíz.

A víznek sok jellemző fizikai és kémiai tulajdonsága van. Ami számunkra fontos, ivóvíz szempontjából, hogy színtelen, szagtalan, kellemes ízű és hőmérsékletű legyen, valamint ne tartalmazzon az egészségre ártalmas anyagokat.
Továbbá a keménysége is legyen megfelelő. Mi az a vízkeménység, mitől kemény a víz? A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnéziumsók adják. Ennek mértéke is van, itt a német keménységi fokot használják. 1 német keménységi fokú az a víz, melyben 10 mg CaO-dal egyenértékű `Ca^(2+)` vagy `Mg^(2+)` van.

A víz egyik különleges tulajdonsága, hogy szilárd halmazállapotban a sűrűsége kisebb, mint folyékony halmazállapotban. Ennek az az oka, hogy a fagyásakor kialakuló kristályszerkezetben úgynevezett üregek vannak. A jég tehát úszik a vizen, de vigyázzunk, csak a jéghegy csúcsa látszik ki a vízből, a `9/10` része ott van a víz alatt.

A víz, mint csapadék: Alapvetően ismerjük az esőt és a hót, de ezenkívül ott van még az ónos eső, jégeső, harmat, köd, dér és zúzmara, ami mind-mind a csapadék egyik megjelenési formája, és mind csak víz.

Ha csak víz lenne, de ebben mindenféle szennyezések, oldott sók, por, széndioxid van. Mi a helyzet a tiszta vízzel?

A kémiailag tiszta víz a desztillált víz. Mi van a desztillált vízben? Csak vízmolekulák? Nem, tartalmaz `H_3O^+` és `OH^-`-ionokat is, mégpedig `10^(-7)` `(mol)/(dm^3)` koncentrációban. Ha egy vizes oldatban több a `H_3O^+`, akkor az oldat savas, ha kevesebb, akkor lúgos kémhatású. Desztillált vizet, mint ahogy a nevében is benne van, a víz desztillálásával állítják elő (nagyvonalakban: elpárologtatják, majd térben elkülönítve egy másik helyen lecsapják így a szennyezés (sók, por, stb) visszamarad a kiindulási vízben).

A víz az egyik leggyakrabban alkalmazott oldószer, mivel poláris vegyület, benne a poláris molekulák oldódnak. A molekulát poláris kovalens kötés tartja össze. Szerkezeti képlete: (1. ábra).

A víz az egyik leggyakrabban alkalmazott hűtő- és fűtőközeg, mert igen nagy a fajhője: 4.18 `(kJ)/(kg*K)`. Ezzel a számmal gyakran találkozunk, csak nem vesszük észre. Ha megnézünk bármilyen ételes- vagy italos csomagolást, fel van tüntetve az energiatartalom kJ-ban és kcal-ban. Osszuk el egymással a két számot, mennyit kaptunk? Igen, pont 4.18-at. Ugyanis a kalória 1 cal egyenlő azzal a hőmennyiséggel, amely 1 gramm víz hőmérsékletét 1ºC-kal emeli meg légköri nyomáson.

Mikor gáz a víz és mikor gőz, amikor légnemű? Van egy úgynevezett kritikus hőmérséklet, amikor - egy bizonyos nyomáson - a folyadék és a gőz sűrűsége megegyezik. Efelett a hőmérséklet felett gázről beszélünk, alatta gőzről. A víz kritikus hőmérséklete 374 °C (és ehhez az értékhez tartozik egy kritikus nyomás is, `2.2*10^7` Pa).

Az emberi test kb 60%-a víz, 1 ember átlagosan napi 120 liter vizet használnak el. Ezenkívül ott van még az ipari felhasználás, szóval kb napi 8 milliárd `m^3` víz fogy naponta. A víz nélkülözhetetlen az ember számára, ne szennyezzük és lehetőség szerint csak annyit használjunk, amennyi szükséges. Sok ásványvizet fogyasztunk, pedig a csapból is ivóvíz-minőségű víz folyik. A WC-k öblítésére, mosásra is ivóvizet használunk, pedig megfelelő szűrőberendezéssel az előbbire akár a mosógépből kikerülő vizet is használhatnánk, utóbbira pedig jó a kútvíz is.

Vigyázzunk rá, ne szennyezzük, óvjuk a környezetet, hiszen mi magunk vagyunk a víz.