3. a)
Mivel a terhet tartó kötél a teher súlyával azonos nagyságú és irányú erőt fejt ki a csigára (`20*g`). A gravitáció is erőt fejt ki a csigára (`1,6*g`). Így a csiágra jelenleg `21.6*g` erő hat lefele
Ezt az erőt a csiga kötele úgy közvetíti, hogy mindkét irányba azonos nagyságú erőt fejt ki. Ez alapján azonos nagyságú ellenrőt kell kifejteni (`F_t`) (mind a rögzítési pontnak, mind nekünk). Mivel a csiga nem mozdul, a rá ható erők eredője egyenlő, azaz:
`21.6*g=F_t+F_t`
`F_t=10.8g=108" N"`

108 N felfele irányuló erővel lehet a csigát kiegyensúlyozni.

b)
108 N erőt fejt ki a kötél a felfüggesztési pontra.
Ez az előző számolás alapja, hogy ugyankkora erőt fejt ki a csiga a kötél segítségével ránk, mint a felfüggesztési pontra.

c)
Mivel feltételezhetjük az egyenes vonalú egyenletes mozgást, az általunk végzett munkát kiszámolhatjuk úgy, hogy
`W_"összes"=F*s=108" N"*10" cm"=108*0.1=10.8" J"`
A hasznos munka az, ami arra megy, el, amit el akarunk végezni, ami ez esetben a doboz emelése. Mivel a doboz egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, a rá ható erők eredője 0. Ez alapján a dobozt emelő erő egyenlő a súlyával, ami `20g=200" N"`.
Mivel mozgócsigáról van szó, a csiga (és ez által a doboz) fele annyit emeledik, mint amennyit mi húzunk a kötélen. Ez ez esetben 5 cm.
`W_"hasznos"=200" N"*5 " cm" = 200*0.05=10" J"`

`eta = W_"hasznos"/W_"összes"= 10/10.8=25/27 approx 0.926`
Észreveheted, hogy ez megegyezik azzal ha csak azt számoltuk volna ki, mennyi az összes emelendő tömeg aránya a hasznos emelendő tömeg arányával
`eta = m_"hasznos"/m_"összes"=20/(20+1.6)= 25/27`.
Ha akarod, levezetheted, hogy miért lehet így is kiszámolni (vagy logikusan beláthatod, de szeretni kell a képleteket)



4.
Hogy egyensúlyban tartsuk a vödröt, ugyanakkora forgatónyomatékot kell kifejtenünk a kerékre, mint az a hengerre. A forgatónyomaték az erő és az erőkar szorzatával számolható.
`M=F*r`

`0.2*F_t = 0.08*20g`
`F_t = 5*0.08*20g=80" N"`