Hajlamosak vagyunk azt mondani a levegőre, hogy semmi, pedig igencsak sok dologról van szó. Egy literes "üres" üvegben `2.44*10^(22)` darab molekula van, ha ebből minden Földön élő ember között egyenlően szétosztanánk, mindenkinek 3400 milliárd darab jutna. Hogy bizonyítjuk be, hogy az üveg mégsem üres, hanem ott van benne a levegő? Fogjunk egy "üres" palackot és tegyük egy nagy kád vízbe. A levegő buborék formájában távozik a palackból.

A levegő összetételéről mesélhetsz (78% nitrogén, 21% oxigén, 1 % egyéb. De mi az az egy százalék? Itt felsorolhatod a többit (Argon, széndioxid, nemesgázok, metán, hidrogén, vízgőz; illetve por és egyéb szennyezés).

Egy négytagú család 1 nap alatt a légzésével 10 liter vizet bocsát ki, mindezt a levegőből.

Ahol nincs levegő, de szükség van rá: a víz alatt.

Mi van a búvárpalackban? Levegő. Miért nem tiszta oxigén, hiszen a légzéshez ahhoz van szükségünk? A tiszta oxigén egyrészt robbanásveszélyes, másrészt egészségkárosító.

Oldódik e a levegő a vízben? Igen, kismértékben, gondoljunk a vízben élő állatokra, nekik is szükségük van oxigénre. Természetesen csak fizikailag oldódik a levegő, nincs kémiai reakció oldódás során.

A levegő sűrűsége légköri körülmények között 1,29 `(kg)/m^3`. Ez első látásra nem sokat mond, de hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy másik gáz könnyebb vagy nehezebb, azaz a sűrűsége nagyobb vagy kisebb, mint a levegő. Ennek a kulcsa a moláris tömeg, aminek nagyobb a moláris tömege, mint a levegőé, az nehezebb (a szobába bejutva a padlón gyűlik össze), aminek kisebb a moláris tömege, az könnyebb (a mennyezet felé száll). Na de mennyi a moláris tömege a levegőnek? Könnyen kiszámolhatjuk, hiszen ha van benne 78% `N_2`, 21 % `O_2` és (az egyszerűsítés kedvéért) 1 % Argon, akkor a moláris tömeg: `M_("levegő")` = `((78*28)+(21*32)+(1*40))/100` = 28,96 ~ 29 `g/(mol)`

A CO (M = 28) -érzékelőt tehát felülre kell tenni, a `CO_2`(M=44) érzékelőt pedig alulra.

Van-e folyékony levegő? Igen,a levegő cseppfolyósítható kb -190 °C-on és úgynevezett frakcionált desztillációval szét tudjuk szedni alkotóira, és itt nemcsak a nitrogénre és oxigénre gondolok, hanem a viszonylag nagy mennyiségben előforduló argont és a többi nemesgázt is így lehet elkülöníteni.

Mi történik a levegővel a légzés során? Egy normál levegővétel 0.5 liter, egy nagy levegővétel lehet akár 5 liter levegő is. Egy felnőtt ember percenként átlagosan 14 alkalommal vesz levegőt, ami percenként 7 liter. Összesen kb. 2 liter oxigén kerül a szervezetbe egy perc alatt és 1,9 liter szén-dioxid távozik. Ez azt jelenti, hogy az oxigén szintje 16%-ra csökken és a korábban alig jelenlévő szén-dioxid mennyisége 4,6%-ra nő. Nagy bajban volnánk, ha csak ennyi lenne a levegőmozgás, ennek visszaállításában a növények segítenek.

Na de számoljunk csak! Percenként 7 liter levegő, az 1 nap alatt mintegy 10 köbméter levegő, amit a normál légzésünkkel átforgatunk, és mindez csak 1 emberé! A jelenlegi 7,5 milliárd ember 75 köbkilóméter levegőt forgat meg. A légkör tömege, ha szigorúan az atmoszférát nézzük, ami kb 10-15 km-es sáv, tömege `5*10^(15)` tonna, pár hónap alatt elfogyasztanánk. És ez csak a Földön élő emberek légzése, nem beszéltünk az állatokról, a gyárakról és a járművekről.

A levegőhöz sok minden köthető, akár légnyomásról beszélünk ( fizikai vonatkozások), akár légkörről (meteorológiai); de semmiképp ne nézzük levegőnek... Vigyázzunk rá, ne szennyezzük, spóroljunk vele, mert fogytán a levegő.

És egy utolsó reklám: Vegyetek rendszeresen levegőt!!

A levegő a Földet körülvevő gázok elegye. A légkör főbb alkotórészei: nitrogén 78,09%, oxigén 20,93%, argon 0,93%, egyéb (nemes)gázok 0,002%-a a térfogatnak. Azonban tartalmaz nyomgázokat is, melyek a levegő azon összetevői, melyeket csak nyomokban találunk meg. Nyomgázok például a szén-dioxid, metán, vízgőz, nemesgázok. Egy liter levegő tömege 1,293 gramm. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Vízben nagyon rosszul oldódik, oldódás közben annak összetétele is megváltozik. Például vízben a levegő oldott oxigéntartalma 20 Celsius-fokon 34%. Nagyon lehűlve cseppfolyós, ilyenkor világoskék színű. Átlagos moláris tömege 29 g/mol.

Valaha főleg szén-dioxidból állt a levegő. 600 millió éve azonban a növények a fotoszintézis révén már oxigénné alakították át a szén-dioxid egy részét. A nitrogén mennyisége is egyre nőtt, aránya majdnem elérte a 80%-ot. A légköri levegőbe az élő szervezetek, a talaj szerves anyagaiban lefolyó oxidációs folyamatok állandóan juttatnak szén-dioxidot, de ennek ellenére a levegő szén-dioxid-tartalma viszonylag állandó, mert a zöld növények asszimilációs folyamataihoz állandóan felhasználják (fotoszintézis) és ugyanakkor oxigén szabadul fel. A levegő egyéb szennyezőanyagokat is tartalmazhat: például kéntartalmú gázokat, szén-monoxidot és különféle szállóport.