Remélem megtalalod amit szeretnél

Az Íliász egyik leghíresebb része Akhilleusz pajzsának bemutatása (XVIII. ének). Nagyszerű művészi leleménye, hogy a hosszas leírás vontatottsága helyett elbeszéli a pajzs készítésének történetét, s így megeleveníti a rá remekelt "ideális világot". Sokoldalú tevékenységben tárul fel az ókori emberi élet: az ötrétű pajzsra 'Héphaisztosz sok-sok gyönyörű képet kalapált rá'. Az állóképek mozgalmas jelenetekké válnak: az emberek cselekednek, dolgoznak, vitáznak, harcolnak, táncolnak, hallatszik a lantok és a fuvolák hol 'harsány szava', hol 'csengőszavú' édes zenéje.

A kovácsisten gyorsan és isteni tökéletességgel dolgozik, a pajzs készítésének elbeszélése pedig pergő menetelű életkép- és "novella"-füzért alkot. A költő tudatosságára vall, hogy a földi halandók világának csak olyan mozzanatait jeleníti meg, melyek másutt nem szerepelnek az eposzban. (Így hiányoznak az Íliászban gyakran előforduló események, pl. a hajózás, az istentisztelet, a halotti szertartás, a versenyjátékok.)

Akhilleusz pajzs nem ún. "mükénei", azaz nem takarja el teljesen a testet, hanem kör alakú. A homéroszi költészet megszületésekor (Kr.e. 8. sz.) a görög művészet még korai korszakát élte: ilyen pompás, virtuóz ötvöstechnikára valló, jelenetekkel telezsúfolt pajzsokat még nem készítettek. A korabeli használati tárgyak díszítőelemei az egyszerűbb geometriai motívumok voltak. - Egyes tudósok éppen ezért feltételezik, hogy az Íliásznak ez a részlete későbbi betét: talán a Kr.e. 4. században az eposz szövegét végleges formába öntő alexandriai tudósok betoldása.


Idézzük fel az ókori élet egyes jeleneteit! Az eligazodás megkönnyítése érdekében közöljük a pajzs köreinek tartalmi vázlatát.


1. A pajzs közepe, a legbelső kör a viágmindenséget ábrázolja: a Földet, az eget meg a tengert, a Napot, a Holdat és a csillagokat (XVIII. 483-489.).

2. Az első körgyűrű a városi életet mutatja be kétszer két jelenetben:

a) békében (490-508.): lakodalmi menet és törvényszéki tárgyalás;

b) háborúban (509-540.): az ostromlottak kivonulnak portyázni, megtámadják az ostromlók csordáját, s ebből véres harc támad.

3. A második gyűrű a tavaszi, nyári és őszi paraszti munkát: a szántást, az aratást és a szüretet tárja elénk (541-572.).

4. A harmadik körgyűrű a pásztoréletből választ három jelenetet: az oroszlánok támadását a csordára, a völgyben legelésző juhnyájat és a szép eladó lányok táncát a viruló ifjakkal (573-606.).

5. A pajzs peremén a földkorongot körülölelő Ókeánosz látható (607-608.). A pajzs készítésének története nem tartozik bele szorosan a cselekmény fővonalába, a harcok komorságát ellensúlyozza a békés élet derűjével.