Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Bolyongás

1088
Egy hangya a számegyenesen bolyong. 0-ból indul és minden lépésnél vagy jobbra, vagy balra lép 1-et (0,5-0,5 valószínűséggel). Mennyi a valószínűsége, hogy 2n lépés után a hangya a 0-ban lesz? Mennyi a valószínűsége, hogy 2n lépés után a hangya ELŐSZÖR lesz a 0-ban?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Pascal, valszám, Valószínűség, binomiális, kombinatorika, bolyongás, háromszög, fa, ölelkező
0
Felsőoktatás / Matematika

Válaszok

2
Ez csak logikai elképzelés, kevés matematikai összefüggéssel:

n=1 esetén

2-re lép: `1/4`

0-ra lép: `2/4`

-2-re lép: `1/4`

n=2 esetén:

4-re lép: `1/16`

2-re lép:: `4/16`

0-ra lép: `6/16`

-2-re lép: `4/16`

-4-re lép: `1/16`

A számláló tagjai a pascal háromszögre hajaznak, ennek kell a középső, legnagyobb tagja, a mi esetünkben ez (ide sajnos nem tudom hogy kell leírni): 2n alatt az n. (Ez a kedvező esetek száma)
EDIT:
A nevező pedig `2^(2n)` (Ez az összes eset)

Akkor ennek a hányadosa lesz a valószínűség.
Módosítva: 6 éve
0

a)
Triviális, hogy `((2n),(n))` lehetőség van a lépésekre, hisz a `2n` lépésből ennyiféleképpen választhatjuk ki, hogy mikor lépünk jobbra.
Az összes lehetőség meg persze `2^(2n)`

b)
Leírom a gondolatmenetemet:

Ezzel ekvivalens feladat az, hogy az x-y síkon léphetünk jobbra vagy felfelé egyet, és az origóból az (n; n) pontba kell eljutnunk 2n lépésben. Nem léphetünk az (x; x) pontba (négyzet átlója) sehol máshol.

A lehetséges lépés-sorozatokat két egymásra szimmetrikus részre bonthatjuk a szerint, hogy az első lépés jobbra megy, vagy fel. Elég az egyiket nézni:

`{:
( , , , , , , , 132),
( , , , , , , - , 132),
( , , , , , -, 42,132),
( , , , , -,14,42,90),
( , , , -,5,14,28,48),
( , , -,2,5, 9,14,20),
( , -,1,2,3, 4, 5, 6),
(1,1,1,1,1, 1, 1, 1)
:}`

A számok egyszerűen úgy jönnek ki, hogy az origóban 1 van (egyféleképpen lehet az origó a kiinduló pont), az átlóban csupa nulla van (kihúztam mínusszal, hogy oda nem léphetünk, ez nullát ér), minden más szám pedig az alatta lévőnek és a balra lévőnek az összege, hisz arról a két helyről juhatunk oda.

A jobb felső (n; n) sarokba pont ugyanannyiféleképpen juthatunk, mint az alatta lévő pontba (illetve majd a végén duplázni kell, mert a felső háromszög is ugyanilyen). Így ami minket érdekel az `n` függvényében, az az átló alatti pozíciók értékei:
1, 1, 2, 5, 14, 42, 132, stb.

Ilyen éjszaka már nincs az embernek kedve magától gondolkodni, úgyhogy előveszi az Online Encyclopedia of Integer Sequences-t (oeis.org, hasznos "olvasmány"), és megkeresi, hogy mi is ez a sorozat:

https://oeis.org/search?q=1%2C1%2C2%2C5%2C14%2C42&language=english&go=Search

Kiderül belőle, hogy ezek a Catalan számok: `((2n),(n)) · 1/(n+1)`
Persze a duplája lesz a felső háromszög miatt...

Most ennyi, megyek aludni. Hogy miért kell a `2/(n+1)`-ed részét venni az átlós megkötés nélküli `((2n),(n))`-nek, abba most nem gondolok bele. Annak nézz utána te...
0