Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Bolyongás

Főoldal » Felsőoktatás » Matematika
1169
Egy hangya a számegyenesen bolyong. 0-ból indul és minden lépésnél vagy jobbra, vagy balra lép 1-et (0,5-0,5 valószínűséggel). Mennyi a valószínűsége, hogy 2n lépés után a hangya a 0-ban lesz? Mennyi a valószínűsége, hogy 2n lépés után a hangya ELŐSZÖR lesz a 0-ban?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
kombinatorika, háromszög, binomiális, Valószínűség, valszám, Pascal, fa, bolyongás, ölelkező
0
Felsőoktatás / Matematika

Válaszok

2
Ez csak logikai elképzelés, kevés matematikai összefüggéssel:

n=1 esetén

2-re lép: `1/4`

0-ra lép: `2/4`

-2-re lép: `1/4`

n=2 esetén:

4-re lép: `1/16`

2-re lép:: `4/16`

0-ra lép: `6/16`

-2-re lép: `4/16`

-4-re lép: `1/16`

A számláló tagjai a pascal háromszögre hajaznak, ennek kell a középső, legnagyobb tagja, a mi esetünkben ez (ide sajnos nem tudom hogy kell leírni): 2n alatt az n. (Ez a kedvező esetek száma)
EDIT:
A nevező pedig `2^(2n)` (Ez az összes eset)

Akkor ennek a hányadosa lesz a valószínűség.
Módosítva: 6 éve
0

a)
Triviális, hogy `((2n),(n))` lehetőség van a lépésekre, hisz a `2n` lépésből ennyiféleképpen választhatjuk ki, hogy mikor lépünk jobbra.
Az összes lehetőség meg persze `2^(2n)`

b)
Leírom a gondolatmenetemet:

Ezzel ekvivalens feladat az, hogy az x-y síkon léphetünk jobbra vagy felfelé egyet, és az origóból az (n; n) pontba kell eljutnunk 2n lépésben. Nem léphetünk az (x; x) pontba (négyzet átlója) sehol máshol.

A lehetséges lépés-sorozatokat két egymásra szimmetrikus részre bonthatjuk a szerint, hogy az első lépés jobbra megy, vagy fel. Elég az egyiket nézni:

`{:
( , , , , , , , 132),
( , , , , , , - , 132),
( , , , , , -, 42,132),
( , , , , -,14,42,90),
( , , , -,5,14,28,48),
( , , -,2,5, 9,14,20),
( , -,1,2,3, 4, 5, 6),
(1,1,1,1,1, 1, 1, 1)
:}`

A számok egyszerűen úgy jönnek ki, hogy az origóban 1 van (egyféleképpen lehet az origó a kiinduló pont), az átlóban csupa nulla van (kihúztam mínusszal, hogy oda nem léphetünk, ez nullát ér), minden más szám pedig az alatta lévőnek és a balra lévőnek az összege, hisz arról a két helyről juhatunk oda.

A jobb felső (n; n) sarokba pont ugyanannyiféleképpen juthatunk, mint az alatta lévő pontba (illetve majd a végén duplázni kell, mert a felső háromszög is ugyanilyen). Így ami minket érdekel az `n` függvényében, az az átló alatti pozíciók értékei:
1, 1, 2, 5, 14, 42, 132, stb.

Ilyen éjszaka már nincs az embernek kedve magától gondolkodni, úgyhogy előveszi az Online Encyclopedia of Integer Sequences-t (oeis.org, hasznos "olvasmány"), és megkeresi, hogy mi is ez a sorozat:

https://oeis.org/search?q=1%2C1%2C2%2C5%2C14%2C42&language=english&go=Search

Kiderül belőle, hogy ezek a Catalan számok: `((2n),(n)) · 1/(n+1)`
Persze a duplája lesz a felső háromszög miatt...

Most ennyi, megyek aludni. Hogy miért kell a `2/(n+1)`-ed részét venni az átlós megkötés nélküli `((2n),(n))`-nek, abba most nem gondolok bele. Annak nézz utána te...
0