> Hogyan definiáljuk 2 vektor összegét és különbségét.
Összeg: `vec a + vec b`
Egy pontból kiindulva felmérjük az `vec a` vektort, majd ennek végpontjába (csú¢swába) a `vec b` vektort. A két vektor összege az a vektor, amely az `vec a` vektor kezdőpontjából a `vec b` vektor végpontjába mutat.
Itt egy ábra hozzá:
https://i0.wp.com/matekarcok.hu/wp-content/uploads/2018/04/vektorok_ossze3.jpg?resize=600%2C340&ssl=1
Ezen a fenti ábrán 3 vektor összege is ott van, a `vec c` ugyanezzel a módszerrel került az `veca+vecb` csúcsába.
Különbség: `vec a - vec b`
A legegyszerűbb, ha ezt jegyzed meg:
A `vecb` vektort úgy tudjuk kivonni, hogy a `vecb` ellentettjét hozzáadjuk:
`vec a - vec b=veca + (-vecb)`
Az ellentettvektor egyszerűen az a vektor, ami pont az ellentétes irányba mutat.
Ehhez is itt egy ábra:
https://slideplayer.com/slide/9749247/31/images/6/Vector+subtraction+-+Add+the+negative.jpg
Nézd meg a felső meg az alsó kék vektort: a felső kék `vecB`-nek az ellentettje az alsó kék `-vecB`.
> Egy szabályos dpbókockával egymás után 2szer dobunk és a dobások sorrendjében leírjuk a kapott értékeket. Mekkora a valószínűsége hogy az így kapott 2jegyű szám osztható 4gyel.
A kockán 1-től 6-ig vannak számok. Olyanok jöhetnek ki, hogy:
11, 12, 13, 14, 15, 16,
21, 22, 23, 24, 25, 26,
31, 32, 33, 34, 35, 36,
stb, nem írom le az összeset.
Mikor osztható egy szám 4-gyel? Az a szabály, hogy ha az utolsó két számjegy osztható 4-gyel, de ez most nem segít, mert csak 2 számjegy van. Ha páros, és a fele is páros.
Melyik számok olyanok? nincs jobb módszer, mindet végig kell gondolni:
Az első a 12, a többi 4-esével növekvőek... de úgy bejönnének olyanok is, amiket nem lehet dobókockával kidobni, mert 0 vagy 8 van benne. Azokat zárójelben írom:
12, 16, (20,) 24, (28,) 32, 36, (40,) 44, (48,) 52, 56, (60,) 64
Ez összesen 9 szám, ha jól számolom. Az a kedvező esetek száma.
Az öszes eset pedig az a 6·6=36 szám, aminek a felét felírtam először.
A valószínűséget megkapjuk, ha a kedvező esetek számát elosztjuk az összes esetek számával:
`9/36`