Urán-atom atommagja hasad ketté a legtöbbször (de van olyan atomerőmű is, amiben plutónium vagy tórium).

Az urán olyan atom, aminek a magjában van 92 proton és mellette még 143 darab neutron. (Azért kell ilyen sok, hogy a protonokat elég messze tartsa egymástól, mert a protonok, mivel mindnek pozitív a töltése, taszítják egymást.) Ha ezt az atommagot egy lassú neutron eléri úgy, hogy beleolvad, akkor instabil lesz a mag és kettéhasad két másik atomra, valamint mindenféle sugárzásra (energiára) meg két-három neutronra. A keletkező neutronokat lelassítják (vízzel, pontosabban nehézvízzel, azért látszik az atomerőmű képeken medence -- ez a víz veszi fel a hőenergiát is), és azok a lassú neutronok bele tudnak olvadni a szomszédos urán atommagokba, ezért azok is felhasadnak, és ismétlődik a dolog. Ezt hívják láncreakciónak.

Az atombombában szabadjára engedik a láncreakciót, azért lesz óriási nagy robbanás. Ezzel szemben az atomerőműben mindenféle fékező rudakkal szabályozzák a láncreakció sebességét. A fékezőrudak olyan anyagból vannak, amik elnyelik a neutronokat.

Ha jobban érdekel, akkor olvasgass még:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Maghasad%C3%A1s
https://hu.wikipedia.org/wiki/Atomreaktor
stb.