Nem relativitás (az mást jelent), hanem relatív gyakoriság. Magyarázom:

A gyakoriság azt jelenti, hogy hányszor történik valami. Mondjuk ha feldobsz egy pénzérmét 100-szor és ebből 25-ször fej lett, 75-ször pedig írás, akkor a fej gyakorisága `25`, az írásé meg `75`.

A relatív gyakoriság pedig azt jelenti, hogy az összeshez képest (az összeshez "relatívan") mennyi mondjuk a fej dobások aránya. Ha 100 dobásból 25 lett fej, akkor a fej dobás relatív gyakorisága `25/100` (amit úgy is lehet mondani, hogy `1/4`). Az írásé meg `75/100` (ami ugyanannyi, mint a `3/4`).

Most dobókockát dobálsz, annak 6 oldala van. Meg vannak adva, hogy hányszor jött ki ez meg az az oldal, vagyis megvannak a gyakoriságok. A relatív gyakorisághoz először is tudni kell, hogy összesen hány dobást csináltál, az is meg van adva: 300 (de ha nem lenne megadva, akkor is össze tudnád adogatni a hatféle dobást). Vagyis mondjuk az 1-es dobás, aminek a gyakorisága `23`, annak a relatív gyakorisága `23/300`. (Ezt nem lehet rövidebben írni, mint az előbb az `1/4`-et, nem baj.) Hasonlóan írd be a többinek a relatív gyakoriságát is.
Az a gyanúm, hogy szükséged lesz arra is, hogy tizedestörtben melyik mennyi, mondjuk `23/30≈"0,076"`. Ezt is írd oda a táblázatba mondjuk az első 2 tizedesjeggyel. Tehát így valahogy:
`{: ( ,1,2,...), ("Gyakoriság", 23, 47, ...), ("Relatív gyak", 23/300="0,07", 47/300="0,15", ... ) :}`
stb.

b)
Az oszlopdiagram olyan ábra, ahol mind a 6 lehetséges dobáshoz van egy függőleges vonal (oszlop), aminek a hossza arányos azzal, ami annak a számnak a relatív gyakorisága. Elég kicsi a hely, valahogy arányosan húzgáld be a hat vonalat (oszlopot). Tehát írd alulra, hogy 1 2 3 4 5 6, fölé pedig azzal arányos vonalat húzz, hogy mennyi a relatív gyakoriság. A leghosszabb a 6-os lesz (mert a legnagyobb gyakorisága annak van, 96), ennek kb. negyede lesz az 1-nek az oszlopa (ami a legrövidebb). A többit is becsüld meg.

c)
A módusz azt jelenti, hogy leggyakoribb elem. Vagyis az, amelyiket leggyakrabban dobták, aminek legnagyobb a gyakorisága. Az ugye a 6, hisz annak a gyakorisága a 96, nincs annál nagyobb gyakoriság.

d)
A kocka akkor szabályos, ha nagyjából azonos eséllyel lehet vele mindenféle számot dobni. Itt viszont 6-ost kb. 4-szer olyan sokszor lehet dobni, mint 1-est, úgyhogy szerintem ezt a kockát megbuherálták, csalni lehet vele, nem szabályos.
(A többi számnak a gyakorisága még elmenne szabályos kockánál is, mert nem lesz pontosan ugyanannyi dobás minden egyes számból.)