Kémia 8.o

2. A fotoszintatizáló élőlények elterjedésének köszönhetően a kezdetben oxigént szinte egyáltalán nem tartalmazó légkör ─ és a vizek egyre mélyebb rétegei is ─ jelentős oxigéntartalomra tettek szert.

3. Bár az ózon nagyon erős oxidálószer, és már kis mennyiségben is mérgező, a magas légköri ózon jelentősége a káros ultraibolya sugárzás elnyelése következtében óriási. Az ózonpajzs elnyeli az élővilág számára végzetes UV-B-sugárzást, és jelentősen csökkenti az UV-C-sugárzás erősségét. Az ózonnak kétféle módon is szerepe van az UV-sugárzás megszűrésében. Az ózonképző folyamatokhoz magas UV-sugárzás kell, s emiatt e tartomány energiája felemésztődik az "ózongyártásban". Másrészt maga az ózon elnyeli (abszorbeálja) az UV-B-sugárzás döntő hányadát. Sugárzáselnyelő képességével fontos szerepe van a Föld éghajlatának alakításában is, mivel a sztratoszférában az ózon sugárzáselnyelő hatásának köszönhetően a hőmérséklet a magasság növekedésével emelkedik

4. A szén körforgása a környezetünkben zajló anyagforgalom egyik típusa. Évmilliók alatt az elpusztult élőlények a talajba kerültek, nagy hőmérsékleten és nyomáson szenesedtek, így jöttek létre a széntelepek, kőolajtelepek óriási energiaforrást képviselve. Az ember a szenet kitermelve a gyárakban szabadítja fel az energiát a tüzelés révén. A szén elégetése során az égéstermékek között a szén-dioxid is szerepel, mely a légkörbe kerül. Az élőlények biológiai oxidációja is termel szén-dioxidot, mely szintén a légkörbe távozik a szervezetekből. Az autotróf növényi fotoszintézis az a folyamat, mely szén-dioxidot igényel. Az előállított szerves anyag a heterotróf élőlények testébe kerül a táplálkozási kapcsolatok révén. A gáz a növény testébe a gázcserenyílásokon át kerül. A növények és az állatok pusztulásuk után a talajba kerülnek, lebontó szervezetek lassan lebontják a szervezeteket és a folyamatot szintén szén-dioxid termelés kíséri, mely a légkörbe kerül.