Az a trükk ezekben, hogy a rudakban csak rúdirányú erők hathatnak. Vagyis minden erőt rúdirányú erők eredőjeként kell felírni, magyarul fel kell bontani rúdirányú erőkre. Majd később remélem rájössz, hogy ez mit jelent.

4)
Itt a testre (pontosabban arra a pontra, ahol a test rögzítve van a rudakhoz) ilyen erők hatnak:
- Nehézségi erő: `G=m·g` lefelé; ja, most meg van adva, hogy ez `G=200\ N`.
- `F_1` erő a vízszintes rúdban, ez vízszintes. Még nem tudjuk, hogy jobbra vagy balra megy-e.
- `F_2` erő a ferde rúdban, ez ferde irányú. Még nem tudjuk, hogy balra felfelé vagy jobbra lefelé.

Ennek a három erőnek az eredője nulla kell legyen, mert nyugalomban van minden.

Most jön a trükk: a nehézségi erőt fel kell bontani két olyan erő összegére, amik rúd-irányúak. Mondom, hogyan kell. Először csináljunk rajzot:

- Azt a pontot, ami a két rúd keresztezésénél van, nevezd el `O`-nak. Erről a pontról lóg lefelé a test.
- Rajzold a 200 N-t a rajzba egy nyíllal úgy, hogy a nyíl töve az `O` pontban legyen, a hegye pedig függőlegesen lefelé mutasson. Legyen olyan hosszú a nyíl, hogy a hegye nyúljon kicsit lejjebb a kocka alakú testnél, hogy legyen elég hely a rajznak.
- Hosszabbítsd meg a rudakat tovább a másik irányba is, vagyis a vízszinteset jobbra, a ferdét meg jobbra lefelé. Ennek a két egyenesnek a metszéspontjából (`O` pont) indul ugye a 200 N nagyságú nyíl.
- Rajzolj mindkét egyenessel párhuzamosat a nyíl hegyén keresztül. lesz tehát alul is egy vízszintes vonal, meg egy balra felfele menő ferde is.
- Ezek a párhuzamos vonalak metszik az eredeti egyeneseket valahol. (Ha nem metszenék, akkor jobban meg kell hosszabbítanod a rudak egyenesét.) A vízszinteset az `A` pontban, a ferde rúd egyenesét pedig a `B` pontban metszik a párhuzamosak.

Már kész is van a 200 N felbontása két olyan erő összegére, amik rúd-irányúak. Ezek az `OA` valamint az `OB` szakaszok. Rajzolj oda is nyilakat szaggatott vonallal.
Az `OA` tehát a `G` erő vízszintes komponense, nevezzük `G_1`-nek; az `OB` pedig a ferde komponense, nevezzük `G_2`-nek.

Ha megvan a `G` erő felbontása, akkor már az is megvan, hogy mik azok az erők, amik nyugalomban tartják az egfész rendszert:
`F_1=-G_1`
`F_2=-G_2`
vagyis a `G` erő komponenseinek pont az ellentettje lesz a két rúdban ható erő, akkor lesz az eredő nulla.

Ez még csak a rajz volt, számolni is kell még. A számolás pedig hasonló háromszögekkel megy:
A tartó háromszöge olyan derékszögű háromszög, aminek átfogója 40 cm, az egyik befogója 20 cm. A másik befogót ki lehet számolni Pitagorasszal: 20·`sqrt3` cm. Írd oda ezt a méretet a rajzodba.

Most nézd meg a párhuzamosakat, amit rajzoltál. A rajzra ugye odaírtad a `G_1` meg `G_2` erőket is, meg persze a `G`-t is. A jobb alsó háromszög átfogója az `OB=G_2`, a hosszabbik befogója a `G`, a rövidebbik befogójához nincs semmi se írva. De ha jobban megnézed, ez ugyanolyan hosszú, mint az `OA`, vagyis a `G_1`.
Ez a háromszög hasonló a tartó háromszögéhez, fel tudjuk írni a hasonlóság arányát:
`G_1/G=40/(20·sqrt3)`
`G_2/G=20/(20·sqrt3)`

Ezekből kijön `G_1` és `G_2`, hisz tudjuk, hogy `G=200\ N`.
Ugyanolyan hosszúak az `F_1` és `F_2` erők is, csak ellentétes irányúak.

5)
Hasonló a lényeg itt is:
Az erők csak kötél-irányúak tudnak lenni. Az `O` pontból (ahol a három kötél ösze van kötve) balra felfelé megy az `F_1`, jobbra felfelé pedig az `F_2`. Ezeknek az ellentétes irányú párjuk a `G_1` és `G_2`, amik a kötél irányának a meghosszabbításában mennek. Hosszabbítsd meg az egyeneseket és rajzold bele a 7 illetve 5 N hosszú `G_1` és `G_2` erőket.

Ez a két erő az `m` tömegű test `G` nehézségi erejének a kötélirányú komponensei.

Megint párhuzamosakat kell rajzolni a `G_1` és `G_2` csúcsain keresztül. Ha jó arányokkal rajzoltál, ahol ezek a párhuzamosak metszik egymást (az lesz a `G` erő nyilának a csúcsa), az pont függőlegesen lefelé van az `O` pont alatt. Biztos nem úgy fog kijönni, de csalj kicsit, hogy olyan legyen az ábra.

Szóval lett egy olyan ábrád, hogy az `O` pontból lefelé van egy `G` nyíl (nem tudod a hosszát), ennek a két oldalán pedig van egy-egy háromszög. Mondjuk a jobb oldali háromszög egyik befogója a `G_1` erő, átfogója a `G`, másik befogójához nincs semmi se írva. De ha jól megnézed, az ugyanakkora, mint A `G_2` (párhuzamos szárú szögek miatt egybevágó a két háromszög).
A háromszög szögei fent az `O` pontnál `β` (csúcsszögek), alul pedig `α` (párhuzamos szárú szögek). A harmadik szöge 90° (írd azt is oda), hisz `α+β`=90°, ezért fel lehet írni a Pitagoraszt:
`G_1^2+G_2^2=G^2`
Ebből kijön `G`, abból pedig az `m`. Számold ki.

A másik kérdés `α` és `β`. Azt mondjuk úgy lehet, hogy leolvasod a rajzodról a szögek szinuszát:
`sin\ α=G_1/G`
a számológépeddel ebből kijön `α`, stb.

6)
Ez is ugyanúgy megy. Rajzold fel a `G` nehézségi erőt, ez az egyik, ami az emberre hat. Bontsd fel `G_1` és `G_2` rúd-irányú komponensekre, azokkal ellentétes irányúak lesznek az `F_1` és `F_2` erők, amik még az emberre hatnak.

Próbáld megcsinálni magadtól. Most is a hasonló háromszögeket figyeld.