1)
Ahol gyorsulás van, az nem inerciarendszer. Vagyis a (2) és (4) nem inerciarendszer: induló jármű sebessége nulláról valamire változik, vagyis gyorsul. Az állandó sebességű kanyarodás szintén gyorsulás, mert a sebesség iránya változik.

2) A lendület tömeg szorozva sebesség. Ha azok egyformák, akkor a szorzatuk is az.

3) A tömege nem változott, mitől változott volna? Nem kopott le róla semmi. A súlya változott, mert a Holdon kisebb a gravitáció.

4) Az az egyenletes körmozgás feltétele, hogy a tárgyra mindig a mozgásának irányára merőlegesen hasson az erő. Ezt nevezzük centripetális erőnek, nagysága `F_"cp"=m·v^2/r`
(Szóval előre mész, de bal felé hat az erő. Az erő miatt kicsit balra térsz ki, de megint az új irányra merőlegesen hat rád az erő. Magyarul: mindig a kör középpontja felé mutat az erő.)
A sárdarab ráragadt a kerékre, amit csak valamekkora `F` erővel lehet eltávolítani. Ha ennél kisebb erő hat rá, akkor nem jön le. A kerék tapadása fejti ki ezt az erőt, az erő tehát a forgó kerék miatt mindig a kerék középpontja felé mutat. Vagyis ez az a centripetális erő, ami körpályára állítja a sárdarabot. Egy `m` tömegű sárdarabra `m·v^2/r` erő kell hasson ahhoz, hogy körmozgás legyen. Vagyis minél nagyobb a sebesség, annak négyzetével arányos erő kell. De a tapadás csak maximum `F` erőt tud kifejteni. Vagyis amíg a forgáshoz szükséges centripetális erő kisebb `F`-nél, addig körpályán marad a sárdarab, utána viszont már nem, vagyis leszakad a kerékről.

5)
a) Az egyensúly ebben a mondatban azt jelenti, hogy a test megtartja a mozgásállapotát, magyarul ugyanolyan irányban ugyanakkora sebességgel halad tovább. Ehhez tényleg az kell, hogy az eredő erő nulla legyen. Vagyis igaz.

b) Most meg azt jelenti az egyensúly, hogy forog tovább ugyanakkora sebességgel. Az tényleg akkor igaz, ha nem hat rá forgatónyomaték.