Szia! A nátrium és a kálium alkálifémek, mindketten hevesen reagálnak vízzel. A reakció során energia szabadul fel, hő fejlődik (maga a rendszer hőt veszít, vagyis hőt ad át a környezetnek), azaz ezek exoterm reakciók. Mind a kettő redoxireakció, mert elektronszám-változással járnak. A kálium hevesebben reagál, mert reakcióképesebb a könnyebben leszakítható külső elektronja miatt. Amikor a nátriumot vízbe rakod, akkor a fejlődő hő megolvasztja azt, és kis gömböcskék formájában, sisteregve a víz felszínén "szaladgálnak", mozognak ezek a kis golyók. Ez azért van, mert a reakció közben hidrogén és NaOH fejlődik. A fejlődő hidrogén miatt sistereg, és marad mozgásban a nátrium. Ha papírhajóba teszed a nátriumot, és úgy rakod a vízre, akkor megakadályozod, hogy szaladgáljon, és a papírhajó a felgyülemlő felszabaduló hő miatt meggyullad, és a lángot a nátrium sárga színűre festi. A kálium hevesebben reagál a vízzel, neki nem is kell papírhajó, már a fejlődő hidrogént is meggyújtja a reakció során keletkező hő. Ebben a reakcióban KOH és hidrogén keletkezik. A kálium a lángot halvány ibolyaszínűre festi.
Ha a vízbe fenolftaleint teszünk, az lilás színűre fog váltani, mert a keletkező NaOH és KOH lúgok, a fenolftalein indikátor pedig lilás színnel jelzi a lúgos kémhatást.
A két egyenlet:
2 Na + 2 H₂O = 2 NaOH + H₂
2 K + 2 H₂O = 2 KOH + H₂

Minden kérdésedre választ adtam, ha mégis van valami ami nem világos, írj nyugodtan remélem tudtam segíteni