Első közelítésben észre vehető, hogy egy rekurzióval megadható a sorozat többi tagja is.
Itt a rekurzió azt jelnti, hogy a sorozat n-edk tagja megadható az előző két elem segítségével.
Nálad `a_1=5, a_2=7, a_3=12,a_4=19`. Ekkor minden n egész számra
`a_n=a_(n-1)+a_(n-2).` Tehát 5+7=12 és 7+12=19, azaz `a_1+a_2=a_3`, `a_2+a_3=a_4`.
Így `a_0=2` és `a_5=31`.

A számsorozat n-edik tagját így jelölik: `a_n`.
A feladvány szerint a négy elemű számsorozat első tagja `a_1=5`,
a második tagja `a_2=7`, a harmadik `a_3=12` és végül a negyedik, de
nem az utolsó tagja `a_4=19`. Erre a számsorozatra kellene egy összefüggés. Az nyilvánvaló, hogy `a_1+a_2=a_3 ` és ` a_2+a_3=a_4`.
Azaz 5+7=12 és 7+12=19. Innen adódott az a sejtés, hogy minden egész indexre `a_(n-2)+a_(n-1)=a_n`. Ha `a_0=2`, akkor
`a_0+a_1=a_2`, azaz 2+5=7. Ha `a_5=31`, akkor `a_3+a_4=a_5`, azaz
12+19=31. Ha vesszük a különbségsorozatot (két egymást követő tag különbségének a sorozatát), akkor visszanyerjük
a kiinduláskor felírt számsorozatot. Tehát úgy viselkedik, mint ha Fibonacci számsorozat volna.