Keresés


Toplista

Toplista
  • betöltés...

Magántanár kereső

Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!

Hullámtan és Optika

372
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Felsőoktatás / Fizika

Válaszok

1
Egyetemi beadandó feladatra a legtöbben itt elvből nem adnak teljes megoldást (valószínűleg már a kérdésfeltevés is a kurzus, vagy esetleg az egész intézmény szabályzatába ütközik), ezért én is csak iránymutatást adok.



1.

a) Ehhez nem kell semmit számolni. A differenciálegyenlet egy lineáris, időinvariáns (LTI) rendszert ír le, így tehát egy periodikus gerjesztésre csak azonos periódusú választ tud adni állandósult állapotban.

b) A megoldás gerjesztett komponensét keressük, ezt rengetegféleképpen meg lehet mondani. Laplace- vagy Fourier-transzformálhatod az egyenletet (a gerjesztés kivételével, azt bemenetnek tekintve), és meghatározhatod a "kimenetet", vagyis az `x(t)` függvényt. Vagy dolgozhatsz a próbafüggvényes módszerrel: tudod, hogy egy `4sin(pi t)` gerjesztésre `x(t)=A sin(pi t + \varphi)` alakú megoldást kell keresned, ezt behelyettesíted az egyenletbe, és kifejezed az `A` amplitúdót. Ha pedig tudsz programozni valamilyen magas szintű szkriptnyelvben (pl. MATLAB, Python), akkor ellenőrzésképpen megoldhatod valamilyen egyszerű numerikus módszerrel az egyenletet (pl. a Runge–Kutta-módszer nagyon egyszerűen leprogramozható, mellékeltem is). Illetve ez egy elég "híres" egyenlet ahhoz, hogy megoldás nélkül is lehessen tudni az állandósult állapotbeli viselkedését leíró képleteket (sajátfrekvencia, csillapítás).

c) Itt a rendszer rezonanciafrekvenciája a kérdés. Ez kijön a homogén egyenlet karakterisztikus polinomjából, avagy a Laplace-transzformált rendszer pólusaiból. Vagy persze van rá képlet is, ha tanultad.



2.

Ezt a decibel definíciója alapján meg kell tudnod válaszolni, csak a logaritmus azonosságait kell hozzá ismerni (`log(xy)=log x + log y`).



3.

Ha a kötél mindkét végén rögzítve van, akkor az alapmódus az, amikor egy félhullám alakul ki a kötélen, azaz a hullámhossz 40 méter. A megadott feszítőerőből és tömegből ki tudod számolni, mekkora sebességgel terjed a kötélen a hullám. Ezekből pedig már meg tudod határozni a frekvenciát. A mozgási energia ugyebár `1/2 m v^2`, ahol `m` a vizsgált kötéldarab tömege, a `v` sebességet pedig ki tudod fejezni a frekvenciával és az amplitúdóval.
0