Itt több kérdésnél is azt kell kihasználni, hogy mindegy milyen gázról van szó, ha a nyomás és a hőmérséklet változatlan, akkor azonos térfogatban ugyanannyi molekula van. (Vagyis ugyanannyi mol van.) Azt is tudjuk, hogy standard körülmények között (25°C és standard légköri nyomás) 1 mol gáz térfogata 24,5 liter. Mindegy, milyen gáz!

Mivel a sűrűség tömeg osztva térfogattal, 1 egységnyi térfogat sűrűsége ugyanaz, mint a tömege (mert 1-gyel osztjuk).
Relatív sűrűség: hányszorosa az egyik gáz sűrűsége a másikénak. Az előzőek miatt ez pontosan azt jelenti, hogy hányszorosa az egyik gáz moláris tömege a másiknak.

Metánra vonatkoztatott sűrűség 1,7 azt jelenti, hogy a gázkeverék moláris tömege 1,7-szerese a metánnak.
`M_(CH_4)=12+4=16 g/"mol"`
`M_"keverék"="1,7"·16 g/"mol"="27,2" g/"mol"`

`M_(CO_2)=12+2·16=44 g/"mol"`, a hidrogéné (kétatomos gáz) persze `2 g/"mol"`, ezek keverékéről van szó. A legfelső bekezdés miatt a molok számának aránya megegyezik a térfogatok arányával, és most a `CO_2` térfogatát tudjuk, ezért a hidrogén `V` térfogatával ez írható fel:
`3\ dm^3·44 + V·2 = (3\ dm^3+V)·"27,2"`
Számold ki a térfogatot.
Utána számold ki a V/V%-ot is.

A második feladat: ott is hasonló egyenlet lesz, és a keverék átlagos molekulatömege most is "27,2":
`3\ dm^3·M_(CH_4) + V·M_"valami" = (3\ dm^3+V)·"27,2"`

Ebből kijön az ismeretlen gáz moláris tömege.

A gázelegy sűrűsége ez lenne:
`ρ=(m_(CH_4)+m_"valami")/(3\ dm^3+V)`

vagyis kellene tudni a tömegeket. A térfogatokat tudjuk, és tudjuk, hogy 1 mol térfogata `"24,5" dm^3` lenne (standard állapotban). Ebből számold ki, hogy hány mol metán és hány mol valami van a keverékben. Aztán a metán meg a valami moláris tömegével szorozva ezeket kijön a tömeg is.