Fizikai számítások

6)
`T_0=15°C`
`T_1=450°C`
A növekedés:
`ΔT=T_1-T_0=435°C`

`l_0=10\ cm`
akkor a kocka térfogata:
`V_0=l_0^3=1000\ cm^3`

`α="1,5"·10^(-5) 1/(°C)`
Ez a lineáris hőtágulási együttható, vagyis minden hossz ezzel arányosan nő meg.
A térfogati hőtágulási együttható:
`β=3α="4,5"·10^(-5) 1/(°C)`

A térfogat növekedést így lehet kiszámolni:
`ΔV=V_0·β·ΔT="4,5"·10^(-5) 1/(°C)·435°C·1000\ cm^3`
Ezt ki tudod számolni?

A térfogat a kérdés, nem a növekedés, ezért ezt hozzá kell adni a kezdeti térfogathoz:
`V_1=V_0+ΔT=...`

7)
`m=300\ g`
`T=100°C=373\ K`
`p="150,45"\ kPa="150,45"·10^3\ Pa`

Gáz, az egyetemes gáztörvényt lehet használni:
`p·V=n·R·T`
`V=(n·R·T)/p=(n·"8,314"J/(mol·K)·373\ K)/("150,45"·10^3\ Pa)`
Minden mértékegység át van váltva a "szokásosba", ezért a té√fogat majd `m^3` lesz.

Még az `n` nincs meg a fenti képletből, ami a gáz anyagmennyisége mol-ban:
Nitrogénről van szó, ami kétatomos gáz: `N_2`
Egy mol tömege a periódusos táblából olvasható le: a nitrogén relatív atomtömege 14, ezért egy mol `N_2` tömege `2·14\ g`:
`M_(N_2)=28\ g/(mol)`

Ez a képlet kell:
`m=n·M_(N_2)`
(vagyis ha 1 mol gáz tömege `M_(N_2)`, akkor `n` mol tömege `n·M_(N_2)`)

Van 300 gramm gáz:
`300\ g=n·28\ g/(mol)`
`n=300/28 mol`
Számold ki, aztán helyettesíts be a térfogat képletébe, amit félbehagytunk.