Egy ilyen fogalmazást nem árt azzal kezdeni, hogy tisztázzuk a fogalmat (ami röviden tömören nyelvújítás). Utána pedig időben kell meghatározni, tehát Kazinczy Ferenc, de mint tudjuk, nem ő az egyetlen, aki részt vett ebben és nem az ő születésével kezdődik (már a felvilágosodással, 1772 - Bessenyei: Ágis tragédiája) megindul ez a fajta változás a magyar nyelvben.
Rajta kívül mindenki részt vett (írók, költők köréből) ezen folyamatban. Egy-két szó, mint a narancs, sütemény, hölgy, pongyola stb, akkor honosodik meg, de számos olyan szó van, ami nem arat sikert, személyes kedvencem a nyaktekerészeti mellfekvenc azaz a nyakkendő.
A neologizmus ma is él, ma is zajlik. De ma már sokkal gyorsabb, a nyelvnek nincs ideje meghonosítani és beolvasztani az új szavakat, azok idegen alakban olvadnak be a közhasználatba: lájk, ímél, komputer, hashtag, stb (ilyet biztos tudsz te is).