Biztos mutatott a tanár olyan képet (vagy esetleg meg is csinálta a kísérletet), hogy vasreszelék milyen irányba áll be mágnes hatására. Itt egy ilyen kép:
https://www.fizkapu.hu/fizfoto/fotok/fizf0950.jpg
Ez egy patkómágnesre helyezett papírlap, amire vasreszeléket szórtak. A mágneses erővonalak irányába álltak be a kis vasdarabok. A fotóba pirossal be vannak jelölve a kis erővonal-vektorok is. A mágneses indukcióvektor pont ezekbe az irányokba mutató vektor.

A nagyságát úgy lehet egy adott pontban mérni, hogy ha odatennénk egy kis áramjárta vezetéket, akkor arra is erő hatna, mint a vasreszelékre. Ennek az erőnek a nagysága akkor, ha 1 amper áram halad át az 1 m hosszú "kis" vezetéken, pont megegyezik a mágneses indukcióvektor nagyságával.
`B=F/(I·ℓ)`
(Ha a vezeték párhuzamos az indukcióvektorokkal, akkor nem hat rá erő. Az előző képlet akkor igaz, ha arra merőleges a vezeték. Ha nem merőleges, akkor szorozni kell a szög szinuszával.)

A mágneses indukcióvektor jelentősége tehát az, hogy megmutatja egy adott pontban a mágneses erőtér nagyságát és irányát is.

Lorentz erő: Az az erő, amiről az előbb volt szó. Vagyis az az erő, ami az áramjárta vezetékre hat mágneses térben.

-----------------------
Megjegyzés:
Nem csak áramjárta vezetőre hat erő mágneses térben, hanem egyetlen mozgó töltésre is. Valójában ha áram megy a vezetékben, akkor ott is töltések mozognak, azért hat a vezetékre erő. Ez az erő ekkora:
`F=Q·v·B`
(Megint akkor igaz ez, ha a töltés sebessége merőleges az indukcióvektorra. Ha nem merőleges, akkor szorozni kell a szög szinuszával.)

Valójában ez ugyanaz a képlet, mint ami fent volt. A fenti első képlet kicsit átrendezve:
`F=I·ℓ·B`
Na most az áramerősség az egységnyi idő alatt mozgó töltések száma:
`I=Q/t`
A hossz pedig sebesség szorozva idővel:
`ℓ=v·t`
`F=I·ℓ·B=Q/t·(v·t)·B=Q·v·B`