Fontos, hogy legyen rajz. Rajzolj!

Számold ki a távolságokat is, ami 2:1 arányban osztja a rudat. Én `d_1, d_2`-nek nevezem.

A rajzra írd fel, hogy milyen erők hatnak a rúdra:
- A bal oldali ember `F_1` erővel tartja felfelé
- A jobb oldali ember `F_2` erővel tartja felfelé
- A teher mondjuk a bal oldalhoz közelebbi harmadolópontban `600\ N` erővel hat lefelé.

Ezek után már csak ezt a két dolgor kell felírni:

1) Mivel a rúd nem mozdul el, ezért a rá ható erők eredője nulla. Vagyis:
`F_1+F_2-600\ N=0\ N`
Ez az első egyenlet.

2) Mivel a rúd nem fordul el egyetlen egy pont körül sem, ezért bármilyen pontra, mint forgástengelyre számolva a forgatónyomatékok összege nulla.

Tényleg bármelyik pontra nézve felírhatjuk a forgatónyomatékokat, tök mindegy. Olyat érdemes választani, ami valamelyik erő támadáspotja, mert akkor arra az erőre nézve az erőkar nulla lesz, ezért annak az erőnek nulla lesz a forgatónyomatéka, egyszerűbb lesz az egyenlet.
Szóval a három közül valamelyik erő támadáspontját érdemes választani. Melyiket? Tök mindegy.
Legyen mondjuk az, ahol a teher van.

Ezek után meg kell nézni, hogy milyen irányban forgatnak az erők:
- `F_1` balra lefelé forgat, vagyis az óramutatóval ellentétes irányban.
- `F_2` jobbra lefelé forgat, vagyis az óramutató szerinti irányban.
Ellentétes irányban forgatnak. A kettő összege nulla, vagyis a kettő azonos nagyságú, de ellentétes irányú:
`F_1·d_1=F_2·d_2`
Ez a második egyenlet.

Oldd meg az egyenletrendszert.